Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Sz. Kispál Magdolna: A vogul m elemű igenévképzők hang- és alaktana 253

A vogul m elemű igenévképzők hang- és alaktana 1. A vogul igenevek mondattanának monografikus földolgozása során az n és az m elemű képzőkkel kapcsolatban olyan hang- és (vele összefüggő) alaktani kérdések is fölmerültek, melyek tisztázása előföltétele volt annak, hogy a különböző alakú toldalékok, valamint a hozzájuk fűződő funkciók kölcsönös viszonya megállapítható legyen. A problémák elsősorban mondattani alapon jelentkeztek, megoldásuk tehát szerves része volt az egyes származékok funkcióit leíró szempontból rendszerező, és történeti szempontból értelmező munkának. Mivel azonban a vogul igenevek mondattanát földolgozó, önállóan megjelenendő tanulmányom terjedelmét erősen csökkenteni kellett, többek közt ezeket a lényegében hangtani természetű vizsgálódásokat is kiemeltem belőle. Az n elemű képzők hangalakját tárgyaló rész a NyK. LXIII. kötetében jelent meg (83—100 1.). Ezúttal az m elemű képzők bonyolult hangtani kérdéseire vonatkozó kutatásaimat szeretném bemutatni. A földolgozott nyelvi anyag idő- és térbeli kereteire, valamint a vizsgálat módszerére nézve — egyazon dolgozat részleteiről lóvén szó — ugyanaz érvényes, amit az n igenévvel kapcsolatban mondtam (1. NyK. LXIII, 85 k.,89).1 A bizonyításban és a következtetésben itt is lehetőleg a hangtan körében maradok; mondattani kérdéseket csak ott érintek röviden, ahol arra hangalak és funkció összefüggésének igazolásához szükség van. 2. Az m deverbális névszóképző minden uráli nyelvben megvan, és a magyar kivételével mindenütt eleven képző. A vele alkotott parti eipium a 1 A ritkábban használt rövidítések ott (83. j.) adott jegyzéke a következőkkel egészítendő ki: Bevezetés = BÁBCZI GÉZA, Bevezetés a nyelvtudományba Budapest, 1953. CompGram. = B. COLLINDER, Comparative Grammar of the Uralic Languages Stockholm—Uppsala, 1960. FgrKons. == W. STEINITZ, Geschichte des finnisch-ugrischen Konsonantismus — Separatum- ex Actis Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis Séries B Linguistica : 1. NytörtFejt. == MÉSZÖLY GEDEON, Nyelvtörténeti fejtegetések a Halotti Beszéd alapján Szeged, 1942. ÓmSzöv. = MÉSZÖLY GEDEON, Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal Budapest, 1956. Szótövek = BÁRCZI GÉZA, A szótövek (Magyar történeti szóalaktan I.) Budapest, 1958. Wortbildungslehre = GYÖRKÉ J., Die Wortbildungslehre des Uralischen (Primäre Bildungssuffixe) Tartu, 1935. 1 Nyelvtudományi Közlemények LXV. 2.