Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Ország László: Webster’s Third New International Dictionary of the English Language, unabridged 248

250 ISMERTETÉSEK — SZEMLE cikkben elhelyezve, american kezdetű meg éppenséggel négy hasábon több mint 160, alig valamivel kevesebb szócikkben. Nyilván ezeknek jóval kevesebb szócikkbe való összefogása, „bokrosítása", tildék alkalmazásával, számos n-nek és fattyúsornak megtakarítását eredményezhette volna. Az áttekinthetőség, a szótári adat könnyen megtalálhatósága érdekében az értelmezett szókapcsolat mindenkor első tagja alatt soroltatott az ábécé-rendbe. Az island of langerhans és az island of reil tehát az island kezdetű szókapcsolatok sorában találhatók, holott szemantikailag determinálóbb értékű tagjuk a tulajdonnévi elem (langerhans, reil). A langhans layer és r&inecke add is ugyanezen mechanisztikus elv alapján szótároztattak a tulajdonnévi elem, a szókapcsolat első tagja alatt. A tulajdonnévi elem, mely a szókapcsolatnak mindenkor a sokszorosan ritkább tagja (langerhans, reil), még utalószót sem kap a maga ábécé-rendi helyén, olyannyira beidegződött s még a jelen kiadásban is — minden egyéb téren végrehajtott újítás, lexikográfiái korszerűsítés ellenére — változatlan a mechanisztikus elv, hogy minden szókapcsolat csakis első eleme alatt kereshető a szótárban. Az utalószavak egyébként más vonatkozásban nem ritka elemei az 1961-es kiadásnak, sőt a korábbi kiadásokhoz képest lényegesen nagyobb szerephez jutottak. Minden ige s-ragos jelen idő egyes szám 3. személye, valamint praeterituma és participiuma, minden főnév többes számú alakja, melléknév közép- és felsőfoka utaló címszóként szerepel, ha az alap-alaktól a szótárban legalább 5 hüvelyknyire (kb. 13 cm) esik. Az eseteknek nagy részében ez az utalószó felesleges (pl. falls utalása fall-hoz). Hasznosabb lett volna az alapszó szócikkébe foglalt írásváltozatnak (bootee alatti bootie-nék, a snath alatti snead-iiék) önálló utalószókónti szerepeltetése. Az előszó szerint a szótárban 450 000-nél több címszó található. Ez valóban rendkívül impozáns szám, még ha nem is abban az értelemben veendő, ahogyan a mi (magyar) lexikográfiánkban a címszó fogalmát értjük. Mert az 1961-es Websterben címszó értékkel bír nem csupán minden utalószóként szereplő ragozott alak (pl. a tip szóhoz tartozó tipped, tipping, tips, tipt), minden értelmezett különírt szókapcsolat (tehát tip and run és a tip-nek még a következő tizenegy szóval alkotott kapcsolata: blight, cheese, cutting, layerage, layering, moth, sheet, speed, stall, table, worm), hanem önálló címszónak számít minden etimológiai és minden nyelvtani homonima is. A tip alapszó maga tizenegy homonimára, tizenegy szócikkre lett bontva, aminek nagyobb része szófajváltás következménye. Előnyös eltérésként a korábbi kiadások gyakorlatától a homonimák a szó elején álló index-számokkal különböztetnek meg. Tulajdonneveket az 1961-es kiadás, a korábbiaktól élesen eltérve, címszóként nem közöl, s ezért nincs benne (betűrövidítés-címszavaktól eltekintve) nagy kezdőbetűs címszó. A john szónak is csupán négy közszói jelentése van értelmezve, esetről esetre megjelölve, hogy szokásos-e nagy kezdőbetűvel írni. New York és Ohelyabinsk csak kisbetűs szóként szerepelnek: melléknévi értelemben (a nevezett helyen levő, onnan származó, stb.), s ugyanilyen alapon a noah's ark felsorolt négy jelentése között maga a „Noé bárkája" jelentés nem is szerepel (csak az etimológiai közlés utal a megfelelő bibliai passzusra), mert ez a jelentés már tulajdonnévvé tenné a szót, és a szótár ezáltal enciklopédiává válnék. A szótárnak egyébként gazdag rövidítés-anyagában sem szerepel a rövidítésnek tulajdonnévi értéke, így az US öt értelme közül ez okból hiányzik a United States. Mint minden angol értelmező szótárnak, a Webster jelen kiadásának (akárcsak a korábbiaknak) is lényeges eleme az etimológiai tájékoztatás. Az 1961-es kiadás azt az újítást vezeti be, hogy a modern tudományos és technikai szókészletnek azon nemzetközi vándorszavait, melyeknek keletkezési helye és átadó nyelve hosszas kutatás nélkül nem állapítható meg, az ISV rövidítéssel (international scientific vocabulary) látja el, ha az illető szó az angolon kívül legalább még egy nyelvben él. E szavaknak többnyire latin vagy görög elemeit az etimológia feltünteti. Az ISV jelzéssel el szándékozik kerülni azt a látszatot, mintha a szót latin és vagy görög elemekből angol nyelvterületen alkották volna meg. A kiejtés jel ölés terén szembetűnően érvényesül a normatív-irányító szándék kerülése. Korábbi kiadásaitól eltérően az 1961-es Webster nem ismer el égy valamilyen kiejtést korrektebbnek a többinél. Ezért a művelt emberek által többféleképpen is kiejtett szónak minden, széles körben használatos ejtésváltozatát közli. A flightily vagy a magyar címszavaknál pl. nyolc-nyolc ejtésváltozatot is megad, melyek a szótár bevezetésének idevonatkozó szakasza szerint egyenértékűek. A változatok összegyűjtésében messzemenően alkalmazták a gépi hangrögzítés és kiértékelés eszközeit. A szótár részére történő átírásban nem követték az APhí rendszerét (melynek ,,broad" változatát a szerkesztőség nem találta elég finomnak, a ,,narrow" változatát pedig — joggal — laikusok számára túl