Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3

24 FOKOS DÁVID \ Összefoglalólag tehát azt mondhatjuk a tunguzról, hogy a ma már elavuló jelöletlen (alapalakú) tárgyjelölés mellett kétféle tárgyjelölési mód használatos itt, mégpedig a ragos accusativus (amely ma határozott és — kevésbé gyakran — határozatlan tárgyat jelölhet), és a ragos partitivus, mely a határozatlan tárgy jelölésére szolgál. ß) A mandzsuban BUDENZ is, RAMSTEDT is csak a -be ragos mandzsu accusativusról szól (1. BUDENZ: NyK. XX, 314; RAMSTEDT—AALTO, EinführungII, 30; RAMSTEDT: JSFOu. LV/2, 83, de 1. RAMSTEDTnek fent (8) idézett általános nyilatkozatát az altáji nyelvek ,,nominativusairól"), azonban a mandzsu nyelvek is ismerik a ragtalan alapalakban kifejezett tárgyat és a designativusi tárgyat is. 1. Ragtalan accusativus Kur-urm.: §ő heterimi beleihe mi 'AOM yönpaTb noMorana' (SZUNYIK , Kyp-ypMHHCKHH /niajieKT (Hccjie/;oBaHHH H MaTepnajibi no HaHaMcKOMy H3biKy 155); gasa gaptaj, bujun bujei 'mim, cTpejiaeT, Ha 3BepeM OXOTHTCH' (uo. 116); esi-gdel gaska gaptara, bujun bujeire, baján, elgin baldira 'Tenepb rrrau; cTpejiflfl, Ha 3BepeM oxoTHCb, cqacTJWBO, öoraTo >KHJIH' (UO. 122) (vö. uo. 136 accusativusszal: gaskawa gaptara, bujumne bujucere 'nTHu; CTpejineT, Ha 3Bepeíí OXOTHTCH') | (Amur:) ,,... HMeHHTejibHbiM naAe>K B VCTHOH peqn ynoTpeöjiHCTCH B3aMeH BHHHTejibHoro, Bbipawan npHMoe AonojiHeHHe»" (AVRORIN, TpaMMaTHKa HaHaíícKoro H3biKa I, 177; itt jegyzetben hivatkozik saját „OqepKH no CHHTaKCHCy HaHaíícKoro H3biKa. ripHMoe AonoJiHeHHe" című 1948-ban megjelent munkájának 223 — 233. lapjára). 2. Ragos accusativusi tárgy Általában a tárgyat, mégpedig a határozott tárgyat éppúgy, mint a határozatlant, az accusativus (-waj-we, -baj-be) ragjával jelölik (n-tö után -najne a rag alakja). Példák: m a. nialma-de emu i%an-be ba%aci, nialma-de emu morin-be tödebu 'ha mástól egy ökröt kapsz, (annak) az embernek egy lovat fizess vissza' (BUDENZ: NyK. XX, 395); gugun goro oci morini %usun-be sambi 'ha az út messzire van, a lónak az erejét tudjuk meg (tudja meg az ember)' (uo.); cikin-de isinafi jarfun-be tatame morin-be bargiaci gojdambi 'a meredek parthoz érkezvén elkésik [vele az ember], hogy féket húzva a lovat visszatartsa' (uo. 396) oder nur bildliche ist, wird das Nomen zuerst mit- -rji- ry -ij- erweitert: rsegd. min nanda-w 'meine Haut', aber min nanda-rji-w 'die Haut (irgendeines Tieres), die ich,.ihnen gab' o. ä., sin olo'/i-rji-s 'dein Eichhorn', sin bija-rji-s 'dein Fluss (d. h. wo du fischest)' usw." (Einführung II, 73). Más példák, melyeket RAMSTEDT hasonló fejtegetéseivel kapcsolatban idéz: „momaio 'mein Boot' (das ich wirklich besitze), aber momarjUto 'mein Boot' (z. B. wo ich jetzt zufälligerweise sitze), nandas 'deine Haut, die Haut deines Körpers', aber nandar/is 'eine Haut, ein Fell in deinem Besitz' . . ." (JSFOu. LV/2. 92). Hasonlóan: e v. ulukïrjiw }y uluhirjmi 'öejiio (KOTopan 6yueT MoeM') (VASZILYEVICS, i. m. 152); la mut: okatarju ,,'MOH pexa', KaK npeßivieT sirniih BpeMeHHO MHe npHHaAJie>KamHH" (CINCIÜSZ, i. m. 144); — ugyanígy a n a n e jban (Amur): naj morini 'az ember lova', naj indani 'egy ember kutyája', de naj erjurtjuni 'az ember farkasa'(amelyet célba vesz, melyet lát, stb.) (AVROREST, TpaMMaTHKa HaHaíícKoro H3HKa I, 157); mi erjurnui cop aba ocogohani 'MOH BOJIK (TO ecTi> BOJIK, O KOTopoM H roBOpHJi) coBceM HCHe3 (oTcyTCTByiouxHii CTaji)'; úoani zorjoni kubduken ocogohani 'ero AOM (TO, HTO, OH npHHHJi 3a AOM) XOJIMHKOM 0Ka3anCíi' (uo. 160—1). (Vö. designativusszal: 1. alább.) L. még Ural-Altaische Bibliothek XI, 93.