Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3

A JELÖLETLENSÉG AZ URAL-ALTAJI NYELVEKBEN 23 Más a helyzet a lamutban. Itt a designativus ragja -gâ-, -gë-, zöngétlen mássalhangzó után -ka-, -ke-, amelyet mindig a birtokos személyragok követnek. Az első személyben a személyrag elé még -k- kerül, úgyhogy itt a designativus teljes végződése-gëku, a többesszámban (inkluzív 'mink' esetében): -gëkun. „Die Bedeutung ist ,,ein mein . ..", d. h. ,,ein..., das für mich bestimmt ist":, herkarjaku 'ein Messer für mich, mir ein Messer'; bi halkaw dmurgm 'ich habe einen Hammer gebracht' ~ bi halkagas dmurgm 'ich habe dir einen Hammer gebracht'. . ." (BENZING, LamGr. 57); Iwan hundu adalgasun burin 'Hans hat euch ein Netz (für euch) gegeben' (uo. 58); gelrakkas 'ein Reitren für dich' (uo. 26); gügäs 'ein Haus für dich', herkarjaku 'ein Messer (herkan) für mich' (BENZING, Die tung, Sprachen 83); gugaku 'ßOM JTJIH MeHH, MHe', herkarjaku 'HO>K AJIJI MeHH, MHe' (LEVIN, KpaTKHH 3BeHCK0-pyccKHH cjiOBapb 128—9); mut pekterëwrjëwur unirit 'MH py>Kbe /LHA ceÖfl KynHJiH' (uo. 131); ekmu untagaku harjanrin 'MOH cecTpa yHTbi MHe (A-TCH MCHH) ciUHJia'; bu turkigawur oriwun 'MM HapTbi RJIH ceön CAenajin' (CINCIUSZ, OiepK rpaMMaTHKH SBeHCKoro (jiaMyTCKoro) H3biKa 140); gugaku, gugas, gugan, gugakun (inkl. gugat), gugasan, gugatan 'jyiH MeHH AOM, flJiH, TeÖH ÄOM, ÄJIH Hero AOM.....' (uo. 141); — az olai lamutban a designativus végződése -ga-J-ge- <~ -qa-j-qe {l. NOVIKOVA i. m. 161); pl. mörjeku emuïilr§, qolvmsvm 'npHHecHTe MHe BOflbi, H nHTbxony' (uo. 189), erew orriaqu elgeli! 'npHBeflH MHe 3Toro ojieHa !' (uo. 192). A designativusnak ezt a végződését nem igen lehet talán az evenki partitivusszal azonosítani, hiszen a régi partitivusnak a nyomaiban — mint fent láttuk — más alakban jelentkezik ez a végződés. BENZING- ugyan — mint mondottuk — a két ragot (a partitivust és a désignâtivust) azonosítja egymással, de sok szól BOGORAZ magyarázata mellett, aki — 1. RAMSTEDT: JSFOU. LV, 85 • — a designativus jelében képzőt lát, de BENZING maga is lamut nyelvtanának 26. lapján a -gd-t a képzők között tárgyalja ezzel a funkcióval: „Endung des zugeteilten Eigentums" (pl. gelrakkas 'ein Reitren für dich'), bár itt is hozzáteszi: „Diese Endung scheint eine Art unbestimmten Akkusativs darzustellen." Természetesen figyelembe veendők a designativus szerepű megfelelő mandzsu alakok is (1. alább). A mandzsu-tunguz designativus kérdése mindenesetre még behatóbb vizsgálatot igényel (1. még például CINCIUSZ, i. m. 140). A mi szempontunkból azonban egyelőre elegendő annak a megállapítása, hogy akár képzős alak a tunguz designativus, akár pedig a partitivusszal azonos, újfajta tárgy jelölést nem jelent. Az előbbi esetben a ragtalan accusativuson alapszik, az utóbbi esetben pedig a ragos partitivusi, kifejezésmód az alapja.18 * 18 A designativusszal kapcsolatban érdemes megjegyezni (és ez részben a jurákszamojédra is vonatkozik), hogy a tunguzban milyen fontos szerepet játszik a birtokviszony precíz megjelölése, finomabb árnyalatok megkülönböztetése. Az én házamat látod : ezt háromféleképpen lehet a tunguzban kifejezni, aszerint, hogy 1. 'az én házamat látod, amely az én tulajdonom', 2. 'az én házamat, mely most annyiban az enyém, hogy jelenleg én lakom benne' (de ezzel nem mondottam azt is, hogy az az én tulajdonom), 3. 'azt a házat, melyet nekem szántak, melyet részemre építenek, amely az én tulajdonom lesz, vagy amelyben én fogok lakni', szóval: 'leendő házamat'. így RAMSTEDT is megjegyzi: „Interessant ist, dass in einigen tungusischen Dialekten (go., negd. u. a.) zwei Grade von Besitz unterschieden werden (RAMSTEDT itt nem szól a designativusi kifejezésmódról). Wenn es sich nämlich um ein tatsächliches Besitzen oder Teilhaben handelt, wird es durch die possessiven Suffixe ausgedrückt: beje del-in 'des Mannes Kopf < »der Mann — sein Kopf«. Wenn aber die Verbindung eine losere