Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3

22 FOKOS DÁVID 4. A designativus Ez az eset, illetőleg az elnevezés a s z a m o j é dból is ismeretes, bár a nyelvtanok nem egységesek ennek az alaknak az elnevezésében. A szamojéd alaknak használatáról TERESCSENKO mint ,,jiH^HO-npeAHa3HaqHTejibHoe CKJiOHeHne-ről beszél, WICKMAN ,,predestinative declension"-nak mondja ezt a ragozást, N. SEBESTYÉN IRÉN (NyK. LXI, 195, ALH. X, 55) determináló névragozásról, HAJDÚ PÉTER (NyK. LXI, 238) predesztináló (esetleg: kijelölő) személyragozásról értekezik e raggal kapcsolatban. A ragozás lényege az, hogy a jurák-szamojédban a névszó jelölt vagy jelöletlen accusativusához (valamint dativusához) „meghatározó szerepben személyre utaló elemek" járulhatnak (NyK. LXI, 195), amelyek azt jelzik, hogy kinek a részére van szánva mint leendő vagy óhajtott birtokos részére a megnevezett dolog (vagy HAJDÚ meghatározása szerint: ez a ragozás „jelzi az ige alanyának a birtokoshoz való viszonyát, ül. az ige direkt és indirekt tárgyának a személyét és számát, kijelöli azt a személyt, akinek van szánva valami, aki valaminek a birtokába jutott vagy fog jutni" NyK. LXI, 240); például j u r. tűoamim fim óm"® 'ich suche für mich Feuer' (LEHTISALO, Volksdicht. 435), %äjjeräov nënui nëôani" %ös,,3[ 'hole die Tochter der Sonne zum Weibe für mich !' (uo. 44). Mármost a tunguz designativus szintén mindenkor személyragos, de nem ez különbözteti meg a partitivustól, hiszen ez is lehet személyragos (ahogyan van accusativusi oronmow, oronmos, oronmon, oronmowun ... 'az én rénszarvasomat, a te rénszarvasodat, az ő rénszarvasát, a mi rénszarvasunkat . . .', ugyanúgy van partitivusi oronow, oronos, oronon, oronowun . . .) (1. pl. KONSZT.— LEB. 78—9), hanem az, hogy a két rag alakja nem azonos az egész nyelvterületen, bár például BENZING kétségtelennek tartja, hogy a partitivus és a designativus ,,engstens verwandt, höchstwahrscheinlich aber identisch sind" (Die tung. Sprachen 82). Ami az evenkit illeti, ott — úgy látszik — csak partitivusról beszélhetünk, mely személyragos alakjaiban designativusi funkcióban (is?) használatos. KONSZT.—LEB. nyelvtanában (79) azt olvassuk, hogy ,,a határozatlan accusativusnak [a BHHHTejibHbiH HeonpeAejiëHHbiH-nak, vagyis a partitivusnak] a birtokos személyragozásban még egy olyan jelentése van, amely nincs meg a nem-birtokos személyragos alakjaiban, nevezetesen megnevezi a dolgot, amely valakinek vagy valaminek a részére van szánva", pl. bugujawar oraw 'Mbi ropTy Rím ceöíi CAeJiajiH', kotojos ogam 'AJIH TeÖH HO>K CAejiaio', untajawi uliigeren 'yHTbi ceöe uibëT', vagyis: míg pl. az accusativusi oronmor azt jelenti, hogy 'saját rénszarvasunkat, a magunk rénszarvasát, a magatok v. a maguk rénszarvasát', addig oronowor partitivus-designativusi alak jelentése 'rénszarvast a mi részünkre, a ti részetekre, az ő részükre, a magunk (magatok, maguk) részére'; vagy pedig: míg az egyszerű partitivusi moja azt jelenti, hogy 'fát, egy fát', addig a személyragos partitivus-designativusi oronow jelentése '(egy) rénszarvast az én részemre' (és talán még 'egy rénszarvasomat' is?). BENZING példájával: „wir haben z. B. neben ew. möwa 'den Baum' und möwän 'seinen Baum, sein Holz' (bestimmter Akkusativ) die Formen möja (Partitiv:) 'einen Baum, Holz' und möjän (Designativ:) 'einen Baum für ihn, Holz für ihn' " (i. m. 82). Más példák: ev.: hunätjd asilärdn 'er nahm ein Mädchen zur Frau', burdukja garan 'er kaufte Mehl', ororo dein 'ohne Rentiere' (partitivusok), möjän 'Holz für ihn', möjäs 'Holz für dich' (uo. 83).