Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)
Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3
A JELÖLETLENSÉG AZ URÁL-ALTAJI NYELVEKBEN 21 RAMSTEDT a „translativusi" szerepről mond. ő tehát nem abban látja a különbséget az acc. és a partitivus közt, hogy az acc. egyaránt jelölheti a határozott és a határozatlan tárgyat, a partitivus pedig tkp. csak a határozatlan tárgy jelölésére szolgál, hanem abban, hogy a partitivus ,,translati vus "-szerepű is lehet. Ez a translativusi használat — miként RAMSTEDT fejtegetéseiből kitűnik — az eredménytárgy jelölésére vonatkozik (és bizonyos értelemben factivusnak volna mondható). „Der Akkusativ auf -wa bezeichnet also ein Objekt, welches schon existiert, während der »Designativus« auf -a, -ja ein Objekt bezeichnet, welches erst als Ergebnis der Handlung entsteht" (uo. 85) Példái: kulinma wara 'töteten die Schlange', de partitivusszal: güja ilitkirä 'stellten das Haus auf < »stellten auf zum Hause«, geptiläjä wara 'töteten zur Speise'; güwa ilitkirä 'stellten das Haus aufrecht', de partitivusszal: güja ilitkirä 'stellten das Material zusammen zum Hause, so dass ein Haus entsteht'. RAMSTEDTet talán az is befolyásolta állásfoglalásában, hogy nem kívánt különbséget tenni partitivus és designativus között; ami persze könnyen érthető; 1. még alább. Hadd idézzük még BENZING nyilatkozatát a tunguz partitivusról (Die tung. Sprachen 81 — 2): ,,Der Partitiv (oder unbestimmte Akkusativ) ist im Ewfenkischen] besonders deutlich erhalten. »POPPE war der erste, der seine partitivische Funktion entdeckte und zugleich darauf hinwies, dass er in seinem Gebrauch vollkommen mit dem des Partitivs im Suomi übereinstimmt« (K. H. MENGES, ZU einigen Problemen der tg. Grammatik: IV. Partitiv und Essiv, ÜJ 24 [1952], S. 120 — 121)." Lássunk néhány példát ! ev.: KONTSZT.—LEB. nyelvtana (52) hangsúlyozza, hogy a ,,BHHHTejib-HbiM HeonpeßeJieHHbiH na^ew" kizárólag határozatlan tárgy jelölésére szolgál és ezért „ynoTpeÖJifleTCfl oÖbPiHO c rjiarojiaMH öyAymero BpeMeHH, noBejiHTenbHoro HaKJiOHeHHH HJIH C rjiarojiaMH B oTpHijaTejibHOH <f)opMe". Használatos továbbá általában tagadó kapcsolatokban, valamint a részleges tárgy jelölésére. Pl. notija gelektenem 'jiocfl nouiëji nOHCKaTb'; dukuwuna dukugarpn 'nHCbMO HarmmeT'; purtajaP ekei gara 'HO>K He öepn'; m,uje urjkuren 'BO/IBI HanHJia'; bukel ollojo '^aii pbiöbi'; awuna acin beje mundule dagamaran 'qejiOBeK 6e3 uianKH npH6nH3HJiCH K HaM' ; lukije okai mindu 'csinálj nekem nyilat!' (i. m. 52 — 3); bi sömat ulleje gewdewi ejëcim 'H o^eHb MflCO ecTb-caM xoTeji'('MHe o*ieHb xoTejiocb noecTb MHCO') (VASZILYEVICS, i. m. 295); •bi my,je gennëm 'H BO/ry npHHecTH noineji' (uo. 296); nurjan umukëne sërar\ja cäjnik ujudelën gerbeivkï 'OH OßHy >KepÄb o^HUiaeT, noKa (TaK AOJiro) qaíÍHHK KHnHT' (uo. 228); by, enel sära gewkîje, enel särq derumkije nulgïktegerjkïivun 'MM KoqeBajiH, He 3Han HH nHTanHH, HH OTAbixa (T. e. He ocTanaBUHBaHCb AJifl eAbi)' (uo. 204). L. még MENGES: UAJb. XXIV, Heft 1—2, 120; BOUDA: TdgForsch. LX 16. A lamut-ról BENZING (LamGr. [30] a következőt jegyzi meg: ,,Der im Ewenkischen noch gut erhaltene Partitiv (Endung -jd, -d usw., verwendet u. a. in Ausdrücken wie hutdjd dein 'ohne Kind', ororo dein 'ohne Rentiere') ist im Lamutischen bis auf einige Reste in Ausdrücken mit ac verschwunden. Die Endung ist -5 bei Wörtern auf . . . n (ac murna 'ohne Pferd' ...)...". L. még a következő pontot (a designativust). 17 Vö. zürj.-votj. purt 'kés'.
