Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)
Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3
20 FOKOS DÁVID 2. - w a . . . г а g о s accusativus Nemcsak a határozott, hanem a határozatlan tárgynak is lehet ragja. e venki : Ы golowo дат 'я взял камень', bu ajawa gorodwa iceretv 'мы увидели красивый город' (KONSZT.— LEB. 50); пщап ororwo garan 'он взял оленей' (VASILYEVICS, Очерки диалектов эвенкийск. (тунгусск.) языка 196); gllwe bejelwe urjgirjew 'других мужиков пошлю' (ио. 173); tarilwa bejehve iceren 'этих мужчин увидел' (uo. 151); icere oronmo colkowo 'увидели белого оленя' (uo. 86); ilanma ulukelwe wäcä 'три белки убил' (uo. 218). Ы gejewunduwi öcaw eräwä gulewä 'я в молодости делал эту избу' (Материалы по эвенкийскому (тунгусскому) фольклору I, 167); hulaki wakaran ilelwe, giirwe ahälwe 'лисица встретила людей, двух женщин' (uo. 11) | lamut : Anna ulikiw корп 'Anna sieht das (ein) Eichhörnchen' (BENZING, LamGr. 57); tola uliki uggon dSdm bakra 'ich fand dort keine Eichhörnchenspuren' (uo.); hulican atikam itten 'лисица старуху увидела' (CINCIUSZ, Очерк грамматики звенского (ламутского) языка 93); amansi ulikiw ulmilen bisin 'отец твой белковал' ['evetet vadászott'] (ТАВАВТЖШ, Кщагари—Мое детство 9); hi mindu итет enkem buli 'ты мне одного теленка дай' (uo. 65); — (Ola :) asi olrmv hulíin 'женщина потрошила рыбу' (NOVIKOVA, Очерки диалектов эвенского языка 182); gü dölan bejilbu itten 'в доме он увидел мужчин' (uo. 183); ilrmi q'ätaw märin. отэт geptiw, görbu gütq'ij hgruriw 'он поймал три кеты. Одну съел, две понес домой' (uo.). 3. A partitivus (vagy ragos határozatlan accusativus) Erről az alakról RAMSTEDT (1. RAMSTEDT—AALTO, Einführung in die altaische Sprachwissenschaft II, 30) így nyilatkozik: ,,Im Tungusischen finden wir zwei Akkusati ve: einen mit der Endung -a, -ja, der in vielen Fällen als Partitiv verwendet wird, und einen zweiten, sicher viel jüngeren Akkusativ, dessen Endung auf -ba (> -wa . . .) zurückzuführen ist." A partitivus -a, -ja ragjáról (melyet egyébként a török-mongol accusativusi raggal kíván azonosítani) még megjegyzi, hogy az a mandzsuban ismeretlen. Részletesebben ,,Über die Kasusformen des Objekts im Tungusischen" című cikkében (illetőleg 1943-ban tartott előadásában) szól RAMSTEDT a tunguz nyelvek tárgyjelöléséről (JSFOu. LV/2. 83 kk.). Itt azt fejti ki, hogy a tuíjguzban, éppúgy mint a finnben, három tárgyeset van: „Nominativ, Akkusativ und »Partitiv«. Der Nominativ ist ohne Endung, der Akkusativ hat die Endung -wa [-wä, -wo, -wo, -ma, -pa, -pä, -poj . . . Dieser Endung entspricht im Mandschu (geschrieben) be . . . Der dritte Objektskasus,dieser »Partitiv« auf -a, -ja (-0, -jo, -ä, -ja) unterscheidet sich seiner Bedeutung nach sowohl von dem Nominativ als von dem Akkusativ. Er wird in denselben Fällen verwendet, worin das Finnische den Partitiv oder den Translativ gebraucht. Dementsprechend wird er von Wasiljewitsch »viniteljno-naznatschiteljnyj padezh« genannt, während Bogoraz in seinen Studien über die lamutische Sprache ihn als Designativus bezeichnet." RAMSTEDT néhány példát is közöl a partitivus alkalmazására; így: beje uliwunä ogaran 'mies tekee'airoa, der Mann macht (= ,,is making") ein Ruder' [uliwün, uliwun 'evező'], bejefl] uliwurä ogara "miehet tekevät airoja, die Männer machen (= ,,are making") Ruder', ulukilä waran awunawi 'hän ampui (tappoi) oravia lakikseen, schoss Eichhörner zu seiner Mütze' (i. m. 84). Persze magyarázatra szorul, amit