Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3

A JELÖLETLENSÉG AZ UBÁL-ALTAJI NYELVEKBEN 19 én Mü'k ёп йдгпг [асе] nügür auőr saiyär\ gargägäsär) 'взяв эту девицу в жены, этот мальчик наслаждался по хорошему' (uo. 55); ваз уопг alwei. %ojir Bärärj cäs t'ülwsi 'опять колят барана [jelöletlen tárgy]. Во вторую годовщину жгут бумагу [jelöletlen tárgy]' (uo. 63). Ezek szerint tehát a mongol nyelvhasználat is igazolja azt, amit a többi uráli és altáji nyelvekről mondottunk a tárgy jelölésével, illetőleg nemjelölésével kapcsolatban. A fejlődés folyamán bekövetkezett keveredések, át csapások itt sem homályosíthatták el az eredeti nyelvhasználatot. (Irodalom: A fent idézett forrásokon kívül 1. még FOKOS-FTTCHS, Ural-Altaische. Bibliothek XI, 92—3.) e) A mandzsu-tunguzban A tárgy jelölésnek ezekben a nyelvekben használatos módja bizonyos mértékben emlékeztet a finn nyelvi viszonyokra. Itt is van 1. jelöletlen és 2. jelölt tárgy, és ez az utóbbi lehet accusativusi és partitivusi alakú (tehát van — éppúgy, mint a finnben — nominativusi, accusativusi és partitivusi tárgy),16

azonban a jelöletlen tárgy itt általában ma már szűk területre korlátozódik. A két másik kifejezésmód között sok az érintkezés, keveredés (amely még behatóbb vizsgálatot igényel). A tárgy jelölésnek van azonban itt egy negyedik módja is; erről alább lesz szó. a) A tunguz nyelvekben 1. Jelöletlen (ragtalan) tárgy (alapalak): i e v e n k i : nurjan uluki waren 'он убил белку', §и oran casJci sururen 'дом сделал, дальше пошел' (KONSZTANTYINOVA—LEBEGYEVA, Эвенкийский язык 51). A nyelvtan megjegyzi, hogy ,,в некоторых говорах у прямого дополнения отсутствует суффикс винителного падежа" (uo.). Nincsen külön jelölve az accusativus a visszaható birtokos személyragozásban; például (az acc.-ragos oronmov 'az én rénszarvasomat', oronmos 'a te rénszarvasodat* alakokkal szemben:) oronmi 'saját rénszarvasomat, a magam rénszarvasát, saját rénszarvasodat, a magad rénszarvasát' stb. (oron 'rénszarvas') (,,в винительном падеже перед возвратно-притяжательными суффиксами падежный суффикс опускается" uo. 78; vö. pl. dativusszal: oron-du-wi 'saját rénszarvasom- [-od-,-á-]nak' uo. 79). RAMSTEDT is megjegyzi (Über die Kasusformen des Objekts im Tungusischen" JSFOu. LV/2: 85), hogy ,,Im Akkusativ ist auch das sogenannte »innere Objekt« (Gedanken denken, Traum träumen), das aber auch im Nominativ vorkommen kann . . .". Nem világos BENZING megállapítása, vajon a déli tunguz nyelvjárásokra, vagy pedig a mandzsura (vagyis a mandzsu-tunguz nyelvcsoport déli ágára) vonatkozik-e: ,,Der Casus indefinitus. Das endungslose Substantiv kann als Wort gebraucht werden. Im allgemeinen ist es dann Nominativ, evtl. auch Vokativ . . ., im Süden durch fremden Einfluss auch unbestimmter Akkusativ (selten)" (Die tung. Sprachen 79). L. még itt а 3. pontot. 16 Partitivusi

tárgyat láttunk a finnugorságon kívül a jakutban is, de az utóbbiban csak imperativus mellett. 2*