Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3

A JELÖLETLENSÉG AZ UEÁL-ALTAJJ NYELVEKBEN 17 követ vág' (uo. 269); tavaj tantes* j(di pöyas 'gyere pajtás leányt nézni' (MÉSZÁROS II, 196); ässd äße te%enU'stsin üfo ypzanä siód 'amíg az apja csizmát húz, a fia Kazánba ér' [találós mese; megfejtés: a füst] (uo. 33) | j a k u t : giä oyustum 'ich habe ein Haus gezimmert' (BÖHTLINGK 219); kisi giäni taptyr 'der Mensch liebt das Haus' (uo. 220); ü istim 'ich habe Wasser getrunken' (uo. 220); gaytar yl- 'eine Frau nehmen, heiraten (vom Manne)' (uo. 219); min bäjäbär bärgäsä atylän yllym 'ich habe mir eine Mütze gekauft' (uo. 224). Imperativus mellett partitivusi (locativusi) (,,acc. indef."-i) tárgy: ulayan Icuobayta ayal 'bringe einen grossen Hasen!' (uo. 224); mijiäyä bärgäsätä atylän ylan Tculu 'kaufe mir eine Mütze!' (uo.). [Irodalom: GR0:NBECH, TürkSprachbau I, 149 — 75; A. v. GABAIN, Alttürk. Grammatik 166; RÄSÄNEN, Morphologie 56; RADLOFF: Inschriften 102, Alttürk. Studien V 429, 440; SALONEN: JSFOU. XLIX/3. 7, 16; ASMARIN, Szintakszisz 265; BÖHTLIKGK, Über die Sprache der Jakuten 219 kk.; SCHRIEEL: KSZ. X 213, XIII 319; stb. L. még a fent idézett irodalmat.] d) A mongolban Az accusativus ragja -ji, ~Í, ,,a ragtalan tőalak rendszerint nominativus, de gyakran a tárgy (különösen részleges tárgy) kitételére is szolgál" (BUDENZ, Rövid mongol nyelvtan. NyK. XXI, 282—3). Részletesen szól a mongol jelölt accusativus használatáról POPPE ,,Grammar of Written Mongolian" című munkájában. ,,The accusative is governed only by transitive verbs. The accusative is the case of the direct complément and is only used to indicate a definite object or person already known to the reader,15 especially when the person or thing in question is modified by an attribute . . . The accusative is used, in generál, in cases in which the definite article in English is used" (i. m. 147). Ennek az „accusativus objecti"-nek a használatáról közelebbről a következőt állapítja meg (uo. 148): ,,a) Pronouns serving as a direct complément are always accusative forms. They do not occur suffixless [pl.: tegün-i üjebe 'he saw him']; b) nouns serving as a direct complément and modified by a pronominal attribute are always accusative forms [pl.: tere mori-ji unuba 'he rode that horse']; c) the accusative is used, when there is an indication of the possessor of the object concerned [pl.: aq-a-jin mori-ji unuba 'he rode the horse of the elder brother']; d) the words bügüde 'all', bükü 'all', and all numerals summarizing the total amount of the persons or things in question are used in the accusative [pl. : bi cinu kéreg bükün-i bütügesügei 'I shall fulfil all your needs']; e) proper names serving as a direct complément are put in the accusative [pl.: cinggis qan-i ügebe 'he saw Chinghis Khan']; f) nouns serving as direct compléments are in the accusative, when the person or thing in question was mentioned in a previous context and is supposed to be known to the reader, or when there are any attributes making it distinguishable from - other, similar persons or things, or in cases where in English the definite article would be used [pi.: tende nigen süme bui. süme-ji ügemüiuu 'there is a temple. Will you see the temple?']." A jelöletlen ,,oblique case"-ről viszont ezt írja POPPE (UO. 149): „Instead of the accusative with the usual suffixes -ji and -i a suffixless form 15 Khalkha nyelvtanának 62. lapján POPPE az accusativtfsról egyenesen mint a Form des „direkten bestimmten Objektes"-ről beszél. 2 Nyelvtudományi Közlemények LXV. 1.