Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3

A JELÖLETLENSÉG AZ URÁL-ALTAJI NYELVEKBEN 13 De az eredeti jelöletlen accusativus (vagyis az accusativus szerepében használt alapalak) sem tűnt el teljesen a lapp egyesszámban sem. HALÁSZ is idéz (UF. 3: 11) a svéd-lappból olyan egyesszámi accusativust {DONNER szövegeiből), „mely mellől a tárgyrag hiányzik": por jus porri 'fölhúzta a vitorlát' (porjus 'vitorla': acc. porjusab). Szól ilyen esetekről JOKI is, mikor (FUF. Anz. XXXII, 9) kifogásolja, hogy WICKMAN (idézett munkájában) „erwähnt jedoch z. B. nichts von den in QVIGSTADS südlappischen Texten als Objekt auftretenden Formen im NomSg." [Irodalom: SZINNYEI, Fiugr. Sprachwissenschaft 69; KLEMM: MNy. XVIII 156, XXI 188, MTörtMond. 273;SIMONYI: MNyelv2 437, UngSpr. 385; VÉRTES EDIT: ALH. X 181; GOMBOCZ—PAIS, Syntaxis 84; BERRÁR J.. MTört. Mond. 25; BUDENZ, FNy.2 81;

SETÄLÄ, Lauseoppi11 17;

HAKTTLINEN, SKRK. I 86,11 199, 236; WICKMAN, The Form of the Object in thetjralic Languages; JOKI: FÜF. Anz. XXXII, 1; HAJDÚ; NyK. LIX 247, LXI 223, ALH. X 95; COLLINDER: NyK. LX 17, Comparative Grammar of the Uralic Languages 284; HAVILA: FUF. XXIII 54—5 és a Collinder-féle CompGramm. 238 — 9. lapján; NIELSEN, Festskrift til Rektor J. Qvigstad 168; E. ITKONEN; Lappische Chrestomathie 55; LAGERCRANTZ: MSFOu. LV 55; NESHEIM: MSFOU. CXXV 346; LEWY, Tscheremissische Grammatik 125—6, 130—2; N. SEBESTYÉN IRÉN (1. a szamojéd után); VÉRTES EDIT: ALH. X, 181; FOKOS: Nyr. LXIX 40, FUF. XXIV 314, Ural-Altaische Bibliothek XI, 91.] b) A szamojédban A szamojéd tárgy jelölésről és az accusativus alakjáról COLLINDER a következőt állapítja meg a CompGr. 284—6. lapján (megállapításait már részben idéztük fent a 12. lapon): az egyesszám accusativusának -m a ragja a jurákban, a kamasz-szamojédban és a szelkup keti nyelvjárásában (a timi nyelvjárásban -m és -p, a tazi nyelvjárásban -p); r a g t a 1 a n az accusativusi tárgy többnyire az erdei-jurákban és gyakran a tavgiban. A szelkupban és a kamasz-szamojédban -m végződésű accusativus fordul elő a többesszámban (és a kettősszámban) is. A NyK. LX. kötetében (18) még a következőt jegyzi meg COLLINDER: ,,Im Waldjurakischen ist die Akkusativendung -m abhanden gekommen. Nach WICKMAN gibt es wohl eine Tendenz, das direkte Objekt durch ein hinzugefügtes Possessivsuffix der 3. Person Sg. hervorzuheben. — Im Tawgisamojedischen kommt die Endung -m öfters oder meistens in Wegfall; so heisst kanta 'Schlitten' im Akkusativ kanda oder kandam. Die schwache Stufe in kanda zeigt, dass es sich nicht schlechterdings um einen Ersatz des Akkusatives durch den Nominativ handelt. — Im Jenissei-Samojedischen enden zufolge CASTRÉN sowohl der Gen. Sg. wie der Akk. Sg. in diejenige Art von Kehlkopfverschluss — nach TERESCENKO handelt'es sich um eine stimmhafte Glottisexplosiva — die aus einem Nasal entstanden ist. Nach den knappen Angaben PROKOE'EVS zu urteilen ist die Endung heutzutage selten hörbar. Auch CASTRÉN sagt, dass sie im täglichen Gespräch meistens wegfällt. — Im Tym-Dialekte des Selkupsamojedischen ist -m in -p übergegangen; im Taz-Dialekte wechselt -m mit -p." A szamojéd nyelvek tárgyjelölése — miként látni fogjuk — mint eredeti állapotot a finnugor nyelvek körében észlelt nyelvhasználatot tükrözi. így mondja RAVILA is az uráli nyelvekről összefoglalóan: ,,The nominative was the case of the subject and the predicate noun. Probably also an indefinite