Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3

10 FOKOS DÁVID sativusi -es (~ votj. -ez, -es) eredetileg a 3. személy birtokos személyragja, és így lett a határozott tárgy jelölőjévé. Jelöletlen accusativusok: me va vaja 'vizet hozok' (LITKIN, SzovrKomi 142); peder pir ket'é kije 'Péter állandóan nyúlra vadászik' (tkp. 'nyulat fog') <y sije so ketses [ragos acc] lijema 'íme, ő elejtette (lelőtte) a nyulat' (Komi-russzkij szlovarj 864); egy cselekvést jelölő analitikus sztereotip kapcsolatokban, mint fent a vogul ,,fejet hajtanak" szólásban:9 jur bostni,jur setni 'den Kopf abhauen' ('lefejezni') (SWb. 348) I v o t j á k : (ugyanúgy, mint a zürjénben:) tulis bordád ba'étj nán, éizíl sukman 'versieh dich im Frühling mit Brot (tkp. 'végy, vigy magaddal, végy magadhoz kenyeret'), im Herbst mit Winterrock!' (WICHM., Wotj. Sprachpr. II, 9);. kiien ebek vaje 'sie bringt Schlangen und Frösche' (Wotj. Chrest.2 140); soki ta ad'amijäz [ragos acc] vednaf 'akkor igézd meg ezt az embert !' (VotjNépk. 177); nuo emes-piiez [ragos acc] no ijt'simenez [ragos acc] 'man führt den Bräutigam und die Braut' (uo.); jir bittini 'megölni' (VotjSz. 270, 619) (tkp. 'fejet tönkretenni, elpusztítani') | cseremisz: izi' tu'lëm [ragos acc] izine'k j'b'rdktd 'lösche das kleine Feuer, solange es noch klein ist !' (WICHM., Volksdichtung u. Volksbräuche der Tscheremissen 124); kuyo reßem [ragos acc] kockám 'eine grosse Rübe fresse ich' (GENETZ: JSFOu. VII, 16). ,,A tárgy ragtalan, ha igenévhez tartozik" (BEKE, CserNyt. 195, de vö. WICKMAN, i. m. 56: ,,Beke seems to mean that the objeet is always in the nominative when it belongs to a verbal noun but that is not the case." Igenév mellett azonban a ragos acc valószínűleg csak kivételesen, vagy legalábbis csak szórványosan fordul elő a cseremiszben.) Szemólyragos szó­kon is elmaradhat a tárgy rag (BEKE, i. m. 196): Példák: sysna' kyta§ kaja 'er geht die Schweine hüten' ~ sisna'm kyta 'er hütet die Schweine' (LEWY, TscherGr. 125); eëke pu poya§ kajaS tür]aleS 'er will sich aufmachen, um Holz zu sammeln' (GENETZ, i. h. 42); Söngal nalen, kocken 'sót vévén és evén' (uo. 60; KLEMM, MTörtMond. 276); kol loaë 'Fische fangen, fischen' (RAMST., Bergtscher. 204, 53, 69); kol kuca'ä 'jiOBHTb pbiöy, pbiöaMHTb' (Marijszko­russzkij szlov. 208); üpem püc 'hajamat nyírd meg' (REGULY, CserM. 11, BEKE, i. m. 196, 180) | mordvin: „Der deutsche Accusativ wird durch den Genitiv ausgedrückt, wenn der Gegenstand ein bestimmter ist, also auch immer, wenn das Wort Possessivsuffixe hat oder der bestimm­ten Declination angehört, durch den Nominativ, wenn er ein unbestimm­ter ist, also wenn das Wort zur unbestimmten Declination gehört und im Deutschen keinen oder nur den unbestimmten Artikel haben würde" (WIEDE­MANN, Grammatik der Ersa-mordw. Sprache 45, WICKMAN i. m. 47); ,,an indefinite objeet is generally in the nominative and a definite objeet in the aecusative" (WICKMAN, i. m. 40). Példák: t'et'azo soc kavto curkat [határo­zatlantárgy] veje cuvto pras 'der Vater band zwei Klötzchen an einem Baum­gipfel zusammen' (PAASONEN: JSFOU. XII/1. 80); éit't'a'm tozir! [ragtalan acc] 'wollen wir Weizen säen !' (uo. 148); ksi sal jareak, da pravda kortak! 'iss Salz 9 ,,in Ausdrücken, die gewissermassen als zusammengesetzte Verba betrachtet werden können und in denen das abstrakte Substantiv, das der eine Bestandteil ist, als der Objektsteil des zusammengesetzten Ausdrucks anzusehen ist, rri. a. W. in Aus­drücken, die deutschen Wendungen wie 'den Befehl erteilen' = 'befehlen', 'Widerstand leisten' = 'widerstehen' usw. entsprechen" (SALONEN, Über den syntaktischen Gebrauch der Flexionsendungen der Nomina im Uigurischen. JSFOu. XLIX/3. 8). Példáink (itt és alább más nyelvekből) mutatják, hogy a tárgy konkrét főnév is lehet ilyen kapcso­latokban, pl. fejet hajtani (= meghajolni), leányt elvenni (= megnősülni) stb.

Next

/
Thumbnails
Contents