Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Két jurák-szamojéd visszaható névmás 341

KÉT JURÁK-SZAMOJÉD VISSZAHATÓ NÉVMÁS 345 bejegyzés szerint pú da m dal 'wieder warf er ihn selbst' (i. m. 95).5 — BUDENZ kanini feljegyzéseiben egy feltűnő adat van: mane bidu '.nyinaMOfl; lelkem' (NyK. XXII, 112); a 'lelkem' jelentés más adattal nem igazolható.6 Érdekes BTJDENZ két másik adata is: ham pídu hadagum 'megölöm magamat', i. m. 112, vö. 'magam magamat ölöm meg; H yöbio caMï> ceôfl' (i.m. 364), husovaj huiri harta-b î damd a hauâlimbide 'minden ember a magáét (tkp. maga magát) dicséri (cBoe XBaJiHTbi.)' (i. m. 111). SPROGIS a pidü és pitada szavakat 'Rumpf jelentéssel jegyezte fel. A pidü alak azonosítható BUDENZ bidu adatával, a pitada alak pedig LEHTISALO Kan. pîbëbv 'sein Körper; selbst' adatával. LEHTISALO szövegeiben két ,,Rauschlied"-ben, illetőleg egy Pur-delta vidékén feljegyzett mondában összesen három adatot találtam a pi%ibamin^f illetőleg a puyübamin^ alak állítmányi használatára: O. diîè nqbarjGï, p i %\b ami n^Jàm ! seßsi nqbaiqoi, p i %ï Ö am i n^ t'àm ! 'ä. n., hier bin ich selbst! Der blinde n., hier bin ich selbst! (Vd. 584); O.-d. %äeÖid'e nißnj'^e, pu%übamin fêâm'! 'heiliger n., hier bin ich!' (i. h.); P.-d. xeita^nt'si' rjärlclcv nui pu%übamin^t'sám' 'der älteste Sohn des %. hier bin ich selbst' (MSFOu. 122: 4 05). Mint más alkalommal kimutattam (NyK. LXI, 197; ALH. X, 60) a 'Kopf jelentésű szóból alakult -ôami' végzetű visszaható névmási alak egy obdorszki sámánénekben szintén megtalálható állítmányi használatban: igfterj^lcöfrD r]a\ßödami' 'das ostjàkische männliche Renntier bin ich selbst (Vd. 528). Kétségtelennek látszik, hogy a rjälßöoami' alak éppen úgy, mint a vele grammatikailag azonos piyibamin^, pu%übamin^ alakok állítmányi használatban, de egyéb használatban is csupán szórványosan előforduló állandó kifejezésekben, fordulatokban élnek. Visszatérve az osztják (KARJ.—Toiv.) Vj. polcdï, Trj. p'ojídl szóra, megállapíthatjuk, hogy a pökd- tőnek megfelel a jurák adatok egyik csoportjában jelentkező puyu-, piyi- tő. Az adatok másik csoportjában a pl-, pl-, pitő a szóközépi -%- kiesésével és a két vokális összevonásával keletkezett a kéttagú piyi- tőből. A szóközépi -%- kiesésére és az interdialektikus -y- ^0 váltakozásra számos adatunk van, pl. O., BZ. (Sj) nüyüb 'Oberlippe', OP. nu%üb, T. nu%ubv, BZ. (K) nuyüd« id. —MZ. (U-Ts) üb}, Kan (N) üb id. A puyu-, piyi- tő első szótagjában észlelhető u rv.j váltakozásról később lesz szó. A második szótag vokalizmusára vonatkozólag figyelembe veendő Bo WiCHMAisr megállapítása: „Wenigstens in den meisten tundrajurakischen 5 CASTKJÉN

grammatikájának 451. §-ban a következő megjegyzést olvashatjuk a jurák visszaható névmásokkal kapcsolatban: „Ausserdem kommen in der Bedeutung eines Reflexivs einige Affixformen von puda vor, welche im Genitiv und Accusativ gebräuchlich sind. Sie lauten: Sing. 1. pudan, 2. pudad, 3. pudada, pudamda ; Dual 1. pudanV, pudadi\ 3. pudadi', pudamdi' ; Plur. 1. pudana ; 2. pudada'' ; 3. pudadu', pudamdu'. Wie schon oben angedeutet worden ist, wird die Form pudamda, pudamdi'', pudamdu' gebraucht, um den Accusativ auszudrücken" (A duális és a plurális 3. alakok végén nasalis aspiráció). A pudamdi' és pudamdu'' alakokra a szövegekből nincs adatunk. A sg. 1. személyre vonatkozó pu-dan alak, amelyre sem a szövegekből, sem LEHTISALO szótárából nincs adatunk, determinált dativusi alak, amely grammatikailag pontosan megfelel a fentebb (341. Letárgyalt O mäh manttan stb. 'ich selbst', valamint az azonos jelentésű BZ. (U) maú rjä§ßßän, MZ. (U-fs) äfßßan id. (vö. UAJb. XXXI, 404) névmási alakoknak. 6 A

(CASTB). tawgy-szam. batu, baitu 'Seele', jen. beddu id. szó a jur. (CASTR.) jlnd 'Seele, Luft, Dampf, KLAPR. wind 'Seele, Hauch' szóval tartozik össze (vö. PAASONEN, Beitr. 31, 281.