Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)
Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Két jurák-szamojéd visszaható névmás 341
344 N. SEBESTYÉN ÜBEN a névmás duális és plurális alakjai voltaképpen visszaható névmási alakok. Az alapszó, egy 'Körper' jelentésű szó, egyeztethető az osztják (AHLOV.) P. poyo%, poyel 'Rumpf szóval. LBHTISALO hivatkozik az I. p\%ibammi' 'ruumiini' [testem] alakra, az Ob-delta vidékén feljegyzett pu%übamin^_i^arri 'hier bin ich selbst' kifejezésre megjegyezve, hogy a puyübarhin^ alaknak '(minun) ruumiini' [az (én) testem] jelentése is van; hivatkozik továbbá a malajazemljai nyelvjárásból való (Ü-Ts) pibf 'ruumis' [test] szóra és az erdei jurák Nj. pittvU, P. pittvt id. adatokra. A 2. és 3. személyt jelölő névmások alapjelentése tehát 'sinun ruumiisi' [a te tested], 'hänen ruumiinsa' [az ő teste] és így tovább. LEHTISALO a cikkében közölt érdekes adatokhoz sem hangtani, sem alaktani magyarázatokat nem fűzött, s így kívánatosnak látszik számba venni a rendelkezésünkre álló, ide tartozó adatokat, hogy megérthessük, milyen összefüggésben vannak ezek egymással és az osztják szóval. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy az osztják szó két keleti nyelvjárásból KARJALAINEN—ToivoNEN szótárában (667 b) is fel van jegyezve: Vj. pofédV ([pl-] poUdVt', -tS) 'im Wasser gestorbener und durch die Wärme angeschwollener Körper, Tier- od. Fischleiche'; UuHpoUêl \ßuyl 'Fisch']; Trj. p'pkdl (pl. p'o^dl'f) 'im Wasser gestorbener (Fisch), Verstorbener (das Wort wird von kleinen Kindern gebraucht)'; pr —l kuy A ['Fischleiche']; p'öklarri sg. 1. p. ps.; p'ößldA. sftma p'lf 'syntyi kuolleena' [halva született]. Ez az osztják szó megvan PAASONEN—DONNER szótárában (187) is: J. pokkdl 'von selbst gestorbener Fisch, im Frühling vom Eis totgedrückter Fisch'. Az (AHLOV.) poyo% szó végén megjelenő -% elemet, valamint a többi adatokban levő -l, -l elemet elhomályosult képzőnek foghatjuk fel (vö. LEHTISALO, AblSuff. 338, 160), s így egy szóközépi *-k- hangból indulhatunk ki (egy *-M- vagy *-lkmássalhangzó-kapcsolatnak a jurákban nincs -%- folytatója, vö. PAASONEN, Beitr. 64—65); LEHTISALO: Vir. 1959: 219). LEHTISALO szótárából (369 ab),4 egyéb forrásokból, valamint CASTRÉN és LEHTISALO szövegeiből a következő adatokat vehetjük figyelembe: O. yar%annv yarttâ pi %i h a m tv jêrâ 'er schnitt mit dem Messer in seinen eigenen Körper', vö. 'dann schnitt er sich selbst mit dem Messer' (LEHTISALO: Vd. 90); parnè jnfipße pu %ù ô a mtv nalkkëmmi 'die Parnee-Jungfer hatte sich selbst aus dem Pfahl herausgezogen' (i. m. 113), püyubäbü tötiä 'sie zählten sich selbst'; O.-d. pu%übami' 'mein Körper'; OP. puxùfc, pujifc, pujiiri1 'Körper'; T. pi%ibammi' 'ruumiini' [testem] (Vir. i. h., VokJur. 59)"; BZ. %ärn plbüß %äbaräptarjoam' 'mich selbst brachte ich ins Verderben' (Vd. 325), %arji plbüß %äbaräptaßßem' mich selbst habe ich ins Verderben gebracht' (i. m. 327); MZ. (U-Ts) pibf 'Körper', plbüß 'mein Körper'; Kan. (N) pïbëbv 'sein Körper', %arttv pïbëbv %äbäb\ 'töte ihn selbst!', yart piber ßäitörtfS \ 'gelobde dein eigenes Selbst!'; erdei jurák Nj. piittvU, P. pnttat- 'Körper', man pnttrpm 'ich selbst', pnt pnttaSr 'du selbst'. — CASTRÉN szövegeiből is van néhány adat: ärkkam buiduu (egy bejegyzés szerint b i duu) tjl nji nibära ! 'meinen Rumpf [tkp. nagy testem] hängt an die Kochstange ! (CASTR.—LEHT. Vd. 160); njanaej p ùe d uu pllipts juhih 'mein rechter Körper ist ganz verloren' (i. m. 167), ämdatäda hartta p udamd a 'ihn selbst setzte er auf (i. m. 75); äni möada hartta puebamda (egy 4 A jelöletlen lapszám nélküli adatokat L. szótárából idézem.
