Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Két jurák-szamojéd visszaható névmás 341

KÉT JURÁK-SZAMOJÉD VISSZAHATÓ NÉVMÁS 343 A cseremisz szónak ismert permi megfelelői vannak: votj. (MŰNK.) Szar., Kaz., Jel., Glaz. migor 'test, termet, testi külső; Körper, Wuchs, Statur, Gestalt'; zürj. (WiED.) P. mygör 'Leib, Rumpf, Wuchs, Leibesgestalt', (WICHM.—UOT.) P. miger 'pocrt., TyiiOBHme; Wuchs, Leibesgestalt, Rumpf. A cseremisz és a permi adatokban a szóvégi r képző. WICHMANN—UOTTLA és FOKOS—FUCHS zűrjén szótárában a képző nélküli alapalak is fel van jegyezve: V., P. mig V. 'Schoss (am Kleid), Leib (am Hemd)', (P.) 'Unterteil, Leib (am Frauenhemd, aus anderem Zeug als der Oberteil)', S. derem-m. 'Leib (am Frauenhemd), Leib (am Hemde)', V., P. migY. 'Schoss (am Kleid), Leib (am Hemd)', P. 'Unterteil, Leib (am Frauenhemd)'; (FOKOS-FUCHS) mig : V. derem-mig, Pr. derem - mig 'unterer Teil am Frauenhemd, Leib am Hemde' V. 'unterer Teil des langen Frauenhemdes' (Pr.). A cseremisz és a permi szókat már BUDENZ óta (NyK. VI, 467, MUSz.) úgy ismerjük, mint a magyar maga-m, maga-d, mag-a stb. visszaható névmás tőalakjának etimológiai megfelelőit. A szóban levő szamojéd szó eredeti jelentése tehát 'Körper, Leib, Rumpf lehetett. Ami az első szótag vokalizmusát illeti, ősuráli *u hangból indulhatunk ki: szám. jur. (LEHT.) 0. tar)ö-t's 'den Sommer zubringen', T. tarp-Uë ua. stb., 0., T., BZ. (Sj, U) ta' 'Sommer', Lj. tar], P. tarf ua.; tavg. (CASTR.) tarja 'Sommer'; osztj.-szam. (CASTR.) N. tagi, tagt, tat 'Sommer', K. tagi (taget), NP. taggi, tagge, taggá, Cs. tagi, taí B., Kar., Taz taang, Jel. tag ua. ~f. suvi 'Sommer' (vö. PAASONEN, Beitr. 29, 205; LEHTISALO: FUF. XXI, 27). Az első szótagbeli zürj.-votj. i számos esetben hangtörvényszerűen előpermi *u hangra megy vissza (E. ITKONEN: FUF. XXXI, 300). Cseremisz o< *u hangfejlődésre ITKONEN két „nem egészen biztos" példát idéz (i. m. 252). A mai magyar magának alak a Halotti Beszéd 1200 körüli eredeti szövegében muga nec (olvasd: mugánek) alakban fordul elő (vö. MÉSZÖLY: Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal 111—112). Uráli szóközépi *-rjJc- mássalhangzókapcsolat szamojéd folytatóira alig van világos adatunk (vö. PAASONEN, Beitr. 36—37). Ha a jurák marik. K> osztj.-szam. maga- ~m. maga- szótövek egyeztetése helyes, akkor a szóban levő szócsaládban az uráli *-r)k- megőrződött az erdei jurák ljamini nyelvjárásában és a cseremisz nyelv KH. nyelvjárásában. A tundrái jurák nyelvjárásokban és az osztják-szamojéd NP. nyelvjárásban asszimilációs jelenségeket figyelhetünk meg. Az eredeti *-r]k- kapcsolat nasalis eleme a többi osztjákszamojéd nyelvjárásban elveszett éppen úgy, mint a KH. nyelvjárás kivételével a rendelkezésünkre álló cseremisz adatokban, a permi nyelvekben és a magyarban. 'Test' —> 'visszaható névmás' jelentósfejlődést látunk az alább tárgyalandó jurák pudar, puda stb. névmásban is. Említést érdemel, hogy — mint más alkalommal kimutattam (UAJb. XXXI, 400—405) — a jurák (LEHT.) O. r\äeßömrhV 'ich selbst' stb. visszaható névmás alapszava 'Kopf (a szövegekből való adatokban 'Wesen, Person; Leben' is) jelentésű szó, és hogy a magyar fej szónak a régi magyarban visszaható névmási jelentése is van. 2. Jurák-szamojéd pudar, puda LEHTISALO egy cikkében (Virittäjä 1939: 113—115) kimutatta, hogy a jurák-szamojéd 2. és 3. személyt jelölő névmás sing. pudar, puda, valamint 5*