Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Két jurák-szamojéd visszaható névmás 341

342 N. SEBESTYÉN IREN tan magand szókapcsolatok vannak, illetőleg amelyekben a magán, magand szó névütói funkcióban jelenik meg. A magán, magand alakokkal alaktani szempontból már foglalkoztam, s a magán alakot dativusnak vagy kopott végű locativusnak, a magand alakot pedig személyragos dativusnak vagy locativusnak magyaráztam (ALH. VII, 54—55).2 Mivel 1960-ban

LEHTISALO gondozásában újra megjelentek CASTRÉN osztják-szamojéd szótári és grammatikai feljegyzései (MSFOu. 122), példáimat most ebből a megbízható kiadásból idézem3

(és nem a

SCHIEFNER kiadásában megjelent példamondatokból): 1) 'neben, bei' jelentése van a magán szónak a következő, tazi nyelvjárásból feljegyzett mondatokban: kín mayán ilang 'ich wohne neben dem Flusse' (MSFOu. 122: 142); w u e n e l-g\me n mayan wuerka 'er wohnt bei einem fremden Menschen' (i. h.); tibenjan" mayan werka 'er wohnt bei dem Bruder' (i. h.), vö. tep tib e nj an da^magan (od. meayan) wuerka 'OH y 6paTa >KMBeT; er wohnt bei dem Bruder' (i. m. 238); — b) szintén a tazi nyelvjárásból feljegyzett, birtokviszonyt kifejező szerkezetekben a birtokost jelölő főnévvel vagy névmással kapcsolódik a magán (magand) szó: kw ál eng magán soma porgot eenga 'y TyHryca xopomee ruiaTbe'; der Tunguse hat ein gutes Kleid' [a tunguznak jó ruhája van] (i. m. 239), vö. kwâlek soma porgot eenga ua. (i. h.); tebenjan (od. tebenjana) mayan (meayan) aatä eenga 'y 6paTa oneHeîi ecT; der Bruder hat Renntiere' [fiútestvérnél (a fiútestvérnek) rénszarvas van] (i. m. 244); man malçan ooker aatäm eenga 'jag har en ren; ich habe ein Renntier' [(nálam) nekem egy rénszarvasom van] (i. m. 239), vö. man ooker aatäm eenga ua. (i. h.); man mayan kainé tjäänga 'y MeHfl HHMero HeTy; ich habe nichsts' (i. m. 245); tan 'mag^and kai pitjäl eenga?, 'ecTb JiH y Teßfl Tonop?'; hast du eine Axt?, vö. tat kai pitjäl eenga ua. (i. m. 239); tibebnjam me mayan (od. meayan) tjäänges '6paT y Hac He 6bui; der Bruder war nicht bei uns' (i. m. §38); — c) más nyelvjárásokban a szójegyzék adatai szerint csak egyes összetett határozószók második tagjaként fordul elő a magán szó: KO. ydimagan, N. yydimagan, NP. yytaemagan, FO. yydjümagan, -mêagan 'abends': KO., N. yyd, NP. yyda 'Abend' (i. m. 24); FO. kaarimagan, -mêagan, K. karimagan, -mêagan, karimagan, NP. karamagan, karaemayan 'morgens': K. kar, NP. karra 'Morgen' (i. m. 29); N. ookermayan, K. "ookermàyan, B. ookermâgan, ookermêagan, Taz ookermagan 'zusammen': N. ookêr stb., B., Jel. ooker, Taz, Kar. óker 'eins' (i. m. 14); NP. kottjemâyan 'überall': kottje 'viel' (i. m. 45). Mi lehetett az eredeti jelentése a jurák mar\k., illetőleg a szamojéd maga-, maya- (mêaya-) szónak, amely a jurákban visszaható névmástőül, az osztják-szamojédban pedig 'bei, an' jelentésű névutó töveként jelenik meg? A szamojéd nyelvek, legalább is a rendelkezésünkre álló adatok erre a kérdésre nem adnak felvilágosítást. Ha azonban megkeressük a szamojéd szó finnugor megfelelőit, akkor a szamojéd szó alap jelentésére is, fény derül. RAMSTEDT hegyi-cseremisz szó jegy zekében van feljegyezve a moiqyër 'Körper' szó, amely azonos jelentéssel PAASONEN—SIRO keleti cseremisz szótárában is megvan moyêr alakban. Figyelembe veendők WICHMANN (Tscher. Texte) adatai is: KH. mo-iqgêr 'Rumpf, Leib', J., JU., TL, C, B. moyër, M. möy$r ua. 2 Az osztják-szamojéd

énekekből, PROKOFJEV tazi és LEHTISALO turuhani szöve' geiből a magán szóra nincs adat. 3 CASTBÉN

hangjelölésében e = a, 3 = valószínűleg erősen redukált a, î = it y =

ü ; ng = n vagy qg (i. m. 6 — 7). I