Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 13

URÁLI ÉS АЪТАЛ ÖSSZEHASONLÍTÓ SZIKTAKTIKAI TANULMÁNYOK 33 с Лэтэ) в правление ходили' (uo.), mingi, singi aldampu 'расстояние между мной и тобой' (uo.). [Irodalom: BENZING: LamGr. 64—5, Die tungusischen Sprachen 79, 88; LEVEST, CINCIUSZ, NOVIKOVA, AVROBJN i. h.; 1. még MERGES: UAJb. XXIV, 1—2 füzet 114. 1.; RAMSTEDT—AALTO: Einführung in die altaische Sprachwissenschaft II 42.] D) A kötőszó nélküli egybekapcsolás — mint láttuk — (szemben a comitativusi kifejezésmóddal) jellemző sajátossága az urál-altaji nyelveknek; éppolyan jellemző, vagy talán még jellemzőbb — csak kevésbé elterjedt (mert eddig még nem valamennyi urál-altaji nyelvben kimutatott) — szerkesztésmód a nomen posses sori s-k épző segítségével történő egybekapcsolás, amikor ti. pl. a ,,férjes feleség" féle kifejezések 'férj és feleség' jelentésű, „betöréses lopás" 'betörés és lopás' jelentésű szerkezetek10 értelmében használatosak. A képzőt az összefoglalás nyomatékosabb kifejezésére a második tag (a jelzett szó)" végén megismételték (mint pl. az előbb tárgyalt comitativusi rag esetében, vagy a duális képzőjénél az obiugor nyelvekben; vö. pl. a latin -que páros alkalmazását, stb.). A mellérendelő viszonynak ezt a kifejezésmódját RAVILA is kiemeli (a CoLLiKDER-fóle CompGr. 250. lapján): ,,Of two nouns in juxtaposition, the first was conceived as a qualifier of the latter, and, though there is co-ordination from the point of view of content, this conception has been brought to expression by adding the suffix of a nomen possessoris to the first member, e. g. zr. luna voj, night and day (literally: 'day-y night, night provided with day'). . .". D) Nomen possessori s-o s mellérendelés a) A finnugor nyelvekben: magyar: a férjes feleség-íéle szerkezetekből vonódott el (férj es felesége férj és feleség) az és kötőszó; 1. FOKOS: Nyr. LXIII 16; férjes feleség volt ott = férj és feleség volt ott; vö. férjestül = mint férjes, férjesként, férjesül) | о s z t j.: migir] jinlcet iga 'Herr des Landes und des Wassers' (PATK. I 120) [tkp. 'földes víz ura' = 'föld és víz, földdel ellátott víz ura'], (Schutzgeist der Gegend; i.h.) 'Erde-Wasser Greis (ein Geist, der als Beschützer der Erde und des Wassers angesehen wird)' (PATK. Szójegyz. 76); migir\-jinkir\iga 'Gebieter des Landes' (PATK. II 292); — (a duális v. plurális jelével megtoldva:) pypa%sa'rpnidyaqk\sa'rpnidoWy9'rive]i tuli sisarensa kanssa' (PAAS.— Doisnsr. 35; tkp. 'fiútestvéres-nőtestvéres ketten jöttek'); jdyarjlasa'tidypa%sä't ftdoWd't 'sisaruk set tuli vat (veli ja 2 tai useampia sisaria, 2 veljeä ja 2 sisarta. . .)' (uo.; tkp. 'nőtestvéresek-fiútestvéresek jöttek') (vö. TOIVONEN: FUT. XIX 172, 38, BOUDA: JSFOU. XLVII2 62) [vogul: sät etir\ у&Ы lap tartaytäst 'hét éjen, hét napon át (tkp. 'hét éjes-nap') elzárkóztak' (VNGy. I 36); jit\ Icatdl esdltem 'éjjel nappal dolgozom' (VNyelvj. 117; tkp. 'éjes-nap') j z ü rj én: luna-voi 'éj és nap' (tkp. 'napos éj'); luna-voja 'день и ночь, сутки...' (Dial. Szl. 206), 'день и ночь, сутки' (KRSzl.2 389); t'sera äadees nilisti 'den 10 Vö. még pl. nőtestvéres fiútestvér, gyermekes apa, tüzes láng, bús harag, keserves sírás stb. 3 Nyelvtudományi Közlemények LXIV. 1.