Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - Hegedűs József: A felfedezések kora és a nyelvtudomány 329

A FELFEDEZÉSEK KORA ÉS A NYELVTUDOMÁNY 333 grammatikai és szótári feldolgozás terén a franciák és angolok jártak az élen. + Az amerikai nyelvekkel kapcsolatban általában a sokféleség lepi meg az utazókat és a nyelvészeket. Már CONRAD GESSNER is megjegyzi Mithridatesében (1555), hogy pl. „Cuba különböző tartományaiban különböző nyelvek vannak" (i. m. 70—71). M. CLAUDE DURET, a Thresor de L'Histoire des Langves de cest Vnivers (1613) című általános nyelvészeti vonatkozású művében utazók állításaira hivatkozva azt írja, hogy Mexikóban sok és különféle nyelvet használnak s ez nem kis nehézséget jelent az utazóknak, tengerészeknek. Kuriózumképpen közli a Miatyánkot az ott élő „vadak" (Sauuages) nyelvén (i. m. 944). Ugyancsak DURET mondja, hogy a La Plata mentén élő „óriások" (Géants), azaz a patagonok nyelve olyan nehéz, hogy csak jelekkel tudnak velük érintkezni; máskülönben pedig a patagonok nyelve teljesen elüt a szomszédos vidékek nyelveitől (i. m. 943). Nicaraguay-ban öt nyelv használatos, s ezek teljesen elütnek egymástól (uo.). „Sokféle és szinte végtelen számú sok nyelv (-járás) van, amelyek egymástól nagymértékben különböznek" — mondja MAGLNO az amerikai nyelvekről (Geográfia, 1621. 203). ALVAREZ NUNEZ írja 1527—1536-ban tett délamerikai útjáról: „Passamo per gran numero, & diuersita di lingue, . . . trouammo piu di mille differentie di linguaggi" (RAMUSIO, Delle navigationi, 1606, III. 273). A brazil indiánok nyelvéről így ír BARLAEUS 1660-ban: „Lingua cognitu difficilis, & eorum omnium, quotquot noti hactenus, ferè una, licet certis rerum vocabulis distincta, quae aliter viri, aliter feminae usurpant" (Rerum octennium in Brasilia et alibi gestarum, 35). A chilei benszülöttek nyelvéről felveti, vajon eredeti nyelv-e, nem pedig valamely más nyelvből származott le, s megjegyzi, hogy a spanyolok révén több spanyol és latin szó kerülhetett a chilei benszülöttek nyelvébe (i. m. 474). ATHANAS KIRCHER 1679-ben megjelent művében, a Turris Babel-ben, már megpróbálja rendszerezni, nyelvcsaládokba foglalni az amerikai nyelveket, amellett, hogy nagy változatosságukról beszél: „In Americae verő Indiae occiduae regionibus, tanta eft diveríitas idiomatum, ut noftri patres, ea ad quingenta facile diversifíima idiomata reduci posse tradiderint; inter illas tarnen praecipuae funt Mexicana, Peruana, Brafilica, Magellanica, Chilenfis & Septentrionalis Americae populorum variae linguae . . ." (i. m. 132). Az amerikai bennszülött nyelveknek ez a meglepő sokfélesége és változatossága nem is tette lehetővé, hogy e nyelveket is bevonják az európai nyelvrokonítási sémákba. Mindazáltal HUGO GROTIUS az 1542-ben megjelent kis írásában, De origine gentium Americanarum dissertatio, nem riadt vissza attól a kísérlettől, hogy egyes amerikai népeket európai (germán !) eredetűeknek tekintsen. A Panama-szoros környékén élő népeket például Norvégiából származottaknak tartja, egy kaliforniai indián törzzsel kapcsolatban pedig germán (norvég) nyelvrokonságot is feltételez: „Et, uersus Californiam, est populus, linguae eiusdem et institutionum cum Mexicano, et populus Alauardi, id est Langobardi. . . Accedunt uocabula, quae multa apud illos fuisse Germanica, id est Noruagica. . . (i. m. 40). MATTHIAS MARTINI az először 1623-ban megjelent Lexikon Philologicum-ában szófejtéssel is megpróbálkozik: „Deus. . . Americanis Z i m i an à Syriaco Nfiftií, quod splendor, jubat? Hochelangensib. Canadensib. Cudruagny, & Canadensib. A ridovagny. An ex origine Arabica, qui observât vultum?... & an hoc ex Latino?" (Deus címszó alatt) Mind az amerikai, mind az egyéb újonnan felfedezett nyelvekkel kapcsolatban az a legdöntőbb mozzanat, hogy a korabeli nyelvtudomány régebb-