Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 13

24 FOKOS DÁVID merte' (uo. 267) | tel.: ady mayy cyqty 'er ist berühmt geworden' (RADL. I 440, IV 1993; 'neve-dicsérete'); acyndy, uslady 'jammerte, weinte' (Pr. I 111); Öböyön ämäfänfä äkhäldi 'sie brachte es der Alten [und] dem Alten' (uo. 179) | sór.: tudűstülar, urüstülar, sabystylar, adystylar 'sie fassten sich, rangen, schlugen [und] schössen' (uo. 340) | szoj.: päglär qänny ädärgändä sümü Jcirär 'wenn man Herren [und] Fürsten trifft, kommt die Klugheit' (uo. 409) | szag.: ylyap syqtap käl-tir 'es kommt jammernd' (uo. II 107); vö. syqtap cadyr, ylyap cadyr 'sie jammert [und] weint' (uo. 60); parar Jcelär cer coq 'ein Land, wohin man gehen, von wo man herkommen konnte, war nicht da' (uo. 161; 'menő-jövő föld nincs') | b a s k ir: áles-bires 'adás-vevés' (PBÖHLE: KSZ. V 229; tkp. 'vétel-eladás') | mis.: ujnamisarj kolmiserj 'du sprichst nicht, lachst nicht' (PAAS.: JSFOU. XIX2 9) | kaz.: üzerjnekerjär tuk bul, kese nästäsenä küz totma, miiqa bulsin iji dimä 'a magadéval elégedett légy, máséra szemet ne vess és ne kívánd, hogy a tiéd legyen' (BÁL. III 150) | oszm.: kary kodza 'femme [et] mari' (ZENK. 713; 1. még THOMS., Inscr. 146); sarmas-dolas 'ölelkezés' (KUNOS 314); jemekde icmekde gölmekde ojnamaqda 'beim Essen und Trinken, Lachen und Scherzen' (VÁMB., Altosm. Sprachstudien 104); gelene gidene 'aller Welt' (uo.;tkp. 'jövőnek-menőnek', azaz 'mindenkinek'); aylar sizlar gördüm senin järini 'síró-rívónak láttam a te szeretődet' (KUNOS 295) | adak.: bunlar-da sarmas dolas olurlar 'sie umarmten einander' (KUNOS, Volksmärchen aus Adakaie 7); hepsini kyraj dükej 'er zerbricht alles' (uo. 190) | c s a g.: tagda ojda 'auf Berg und Tal' (VÁMB., Öag. 228) | c s u v.: jïsnessèm, äoesserh kolmä taprätfde 'sógorai, nénjei nevetni kezdtek' (MÉSZ. II 330); sapsä-foneze 'ütve-verve' (uo. 17); Mén-kajaná t'sup tevat 'jövő-menőt megcsókol' (uo. 38; ti. a törülköző-kendő); éak sulDäleoä vïlàza, kulzä irt't'èfmè par 'engedd ezt az évet játszva, nevetve megérni' (uo. I 201) | jak.: külü saly 'Lachen [und] Scherz', külü saly kisi 'ein froher [und] heiterer Mensch' (BÖHTL. Wb. 74, 157); bystalanan aldzanan %äl 'ganz zerreissen [und] zerbrechen' (uo. 83); kür\r\ä yiga 'in alle vier Winde' (uo. 29, 73; tkp. 'napba-holdba'). [Irodalom: GR0NBECH, Der türk. Sprachbau I 51, 121; ASMARIN, MaTepHaJibi243;F0K0s:MFigy. 11185,245, FUF. XXIV 318, Nyr. LXII 12; stb.] d) A mongolban: irod.: ,,Juxtaposed equal parts of a sentence can be connected by means of conjunctions, but the latter are not indispensable and such groups of words may be used without them. The simplest case of juxtaposition is a group of two nouns not connected by anything" [pl. idegen umdayan-u amtan-i kelen medekü 'the tongue knows the taste of food (and) drink'] (POPPE: Mong. Gr. 121). —• „;,. only the last word of a group takes the case suffix. Yet, if there are more than three equal parts of speech, each pair of words may take a common case suffix; Compound words always take them" [pl. ekener keüked-iyen aduyu mal-iyan abcu 'taking his wife and children, his horses and cattle' (uo. 122); tegün-ü ger mal keüked ekener-i abuba 'he took his house, cattle, children, and wife' (uo. 118)]. — „Egyformán viszonyított névszók (főnevek) rendesen kapcsoló kötőszó nélkül állanak: tegri kümün 'isten (és) ember'; a viszonyítás ragját meg csak az utolsó fogadja el: tegri kümünü (gen.); olga kündűlel nere aldari (acc.) bu küse 'nyereséget, tiszteletet, nevet és dicsőséget ne kívánj' " (BUDENZ: NyK. XXI 298); sili'ün aqa de'ü 'die edlen