Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - Fokos Dávid: cirill 235

236 ISMERTETÉSEK - SZEMEE nyelvjárást. Az egyes nyelvjárási területeknél meg vannak nevezve a kutatási pontok (tanulmányozott helységek) is. (Sajnálattal jegyezzük meg, hogy a szótárhoz csatolt két térképen — amelyek közül az elsőn a nyelvjárásterületek vannak megjelölve, a másik meg az l ^~> v hang változás térképét mutatja be — a helymeghatározás szempontjából fontos folyók, valamint a megvizsgált helységek többségének a neve nincs feltüntetve.) A szótár főleg SAHOV és V. I. LITKIN chresztomátiájának a példáját és módszerét követi. A címszó ábécé-sorrendben egy zűrjén szó, mégpedig ha az illető szó a sziktivkari (V) (== vicsegdai) nyelvjárásban használatos, akkor ebben az alakjában szerepel címszóul; utána megjelölik, hogy mely nyelvjárásokban használatos ez az alak, ezt követően a tárgyalt szónak az egyéb nyelvjárásokban jelentkező alakváltozatait tüntetik fel, majd a címszó jelentése alapján a címszóval azonos jelentésű egyéb nyelvjárási szavak következnek; a szócikk végére kerül a bemutatott szavak közös orosz jelentése, végül az illető szóval kapcsolatos szólások, frazeológia. Azt hiszem, hogy ez a megoldás SAHOV és LITKIN chresztomátiájának szójegyzékeiben jogosultabb lehetett, mint egy nagy szótárban. Vegyünk egy példát: „kai 1. FV., FSz., Lu., Le., Pécs., V. (= Sziktivk.), KSz., díidé L, kaga Ud., tut AV. — 'nTHMKa, irrana'; viz kai FSz., V., vez kaga Ud. '>KejiTafl Tpncory3Ka'; voi tev kai V., voi tel kai Pécs., KSz., voi tev tut AV., voi to dzidz I. '3«5JIHK' ..." (145. 1.) Mármost dzidz alatt (100) utalás van ugyan kai-va,, éppígy kaga alatt (144) és tut alatt is (393), de mind a három helyen már jelentés megadása nélkül. Ez a módszer természetesen jelentős helymegtakarítással jár, de ilyen elrendezésnek talán inkább egy rokonértelmű szavak szótárában (vagy elsősorban tárgyi ismereteket közvetítő lexikonban) lehetne helye, vagy pedig a mi esetünkben egy orosz-zűrjén szótárban, melyben az orosz címszó fordítását, zűrjén megfelelőit keressük.1 Ez a módszer egyébként még azzal a hátránnyal is jár, hogy a különféle alakokról — minthogy a szótárban etimológiai adatok vagy utalások egyáltalán nem szerepelnek — nem tudjuk meg, hogy alakváltozatoknak, etimológiailag azonosnak tekintsük-e őket, vagy hasonló hangzásuk ellenére is különálló szavakkal van-e dolgunk. Így például a 327. lapon a Lu. Le. sa, Ud. si, Ud. si '>Ke' jelentésű partikulával kapcsolatban semmi utalást nem találunk e szócskáknak egymáshoz való viszonyára vonatkozólag. A szótár bizonyára azért is alkalmazhatja ezt az eljárást, mert elsősorban zürjéneknek szól, akik természetesen úgy használhatják ezt a szótárt, mintha — mint előbb jeleztük — orosz-zűrjén szótárban keresnék az illető szónak nyelvjárási megfelelőit. Persze — tisztán szótárszerkesztési szempontból is — maga az a tény, hogy egy közös szócikkben csupán a jelentésük, és nem az alakjuk alapján ódatartozó szavak vannak egyesítve, azt a veszélyt rejti magában, hogy egy-egy nyelvjárási szó kimaradhat (utalással együtt) a megfelelő ábécé-rendből. így pl. csakugyan az 55. lapon voz 'ág, elágazás...' címszó alatt ezt olvassuk: ,,3. V voz, Ud vos '3y6, OTBeTBJit'HHe (y BHJI)',, V úol voza, Ud (Glot.) úot voska, Ud. (Vend.) úot vosta 'c HeTbipt>MH 3y6bflMH", de a 60. lapon csak vost címszó alatt hivatkoznak woá-ra, és sem a fenti vos, sem ez a vosta vagy voska nem szerepel ott. (Hasonlót mondhatnánk például a 117. lapon levő dis szócikkel kapcsolatban is.) A helykímélésre irányuló törekvés természetesen helyes, de néha hátrányosnak is mutatkozhatik. így például többek között a következő esetben is: A 11. lapon aú alatt azt olvassuk, hogy az izsmai nyelvjárásban si aú 'az istálló szellemét' (cyceAKa, /ÍOMOBOH B XJieBy) jelenti. Ha mármost ennek a Si szónak a pontos jelentését kívánjuk megtudni, akkor a 439. lapon megtaláljuk ugyan ezt a si szót, de jelentése itt nincs megadva, csak utalást találunk: ,,1. I. gid ; 2. 1. karta". Az utalás alapján a 79. lapon valóban megtudjuk, hogy az izsmai si más nyelvjárások gid szavának felel meg és jelentése 'kisebb meleg istálló', a karta szó alatt (149) szintén azt látjuk, hogy ennek a szónak 1. si felel meg és jelentése 'istálló'. A szótár használója bizonyára szívesebben venné, ha mindjárt a si szó mellett a szó jelentését is megtalálná. Utalások természetesen hasznosak, sőt sokszor egyenesen szükségesek, de talán inkább olyan formában, hogy a jelentés után, illetőleg az egyes szavak tárgyalásának a végén utalnának az illető szó jelölte fogalom egyéb elnevezéseire (szinonimáira). Ha ilyen eljárás sok helyet venne igénybe és helyet kell nyerni, ezt könnyen el lehetne érni például ragos alakoknak az alapszó alatt való tárgyalásával, vagy ezeknek 1 Olyan eset ez, mintha pl. a Magyar Tájszótár a

kukorica címszó alatt sorolná fel a török-búza elnevezés különféle alakváltozatait. \