Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 13

22 POKOS DAVID einen mit Blättern [und] Hälmchen besäten engen Weg entlang' (PATK. II 32) ; äi pogot xatta-jiiqat padittet, xatta-neremat jävetmedet, taprirj ü%, pümir] ü% no% at-ömdöt, evem t'apal vejet, mosem t'apal vejet, sar-jinh, mag-jink tevét, jänget 'den jüngeren Sohn bespritzte er mit dem Lebenswasser und berührte ihn mit der Lebensgerte, er richtete sein mit Kehricht und Grashälmchen bedecktes Haupt empor. Sie umarmten und küssten sich, Bier und Met assen und tranken sie' (uo. 132); tut yönirma centet herédet, migdirj pete herédet 'er wendet zu dem Feuer (bald) seinen Rücken, (bald) seine Brust' (PATK. II 84); ährj sagata jis, no£ kiLSdt, lësdt jessdt, lümdt'l'isdt, pä si jelli manti pitsdt 'es wurde Morgen, sie standen auf, assen, tranken, zogen sich an, [u.] begannen wieder loszugehen' (STEINITZ, OVd. I 155); sätpdl èudlt hezdl uislï, i uaidl èrfdlmdsli, hur-nvl luidl èudtmdsli, heu elti si luidl nalll nöydfsdlll, tiuddl eudlt to%ldr) nàl ms, si nàhl to%ldr) nvl %oza uaidtsdlli, iö%hl ähm^sdlli, jeza àhrjis sözds, nàhl pàstdslï, si %ubina heu ioutsdll, si nàl heu mvyti mams 'a hüvelyéből a kését elővette, az egyik botosát levetette, a lába hegye ujját levágta, a kövön az ujját nyíllá faragta, a tegzéből tollas nyüat vett elő, a nyilat a szárnyas nyélbe illesztette, az íját fölemelte, kissé előre lépett, a nyilát ráhelyezte, azután a sziklát meglőtte, a nyíl a sziklán keresztül ment' (PÁPAY: Nyelvtanulm. 170) | v o g u 1: jekw-ansux Icatdm lattd%atiji 'az asszony s öreg valamit beszélgetnek egymással' (VNGy. IV 163); tau íap-saíhmtit, hwän-jäypdpoalit 'ő leszúrja [a borjút], szétvagdalja' (uo.); pes-pá%andl man sa'irap lëumatds; akuf väjä yotäf}%wäsitä, la'il-urändl ahuf luw-lâmt sa'trgps, a%wtds-tarmdl niï uni sd'irdstä, tawdtändl tawlif] näl-nal UumatdS, tu natdstä. jautä älmejis, elänüw jàml'itds, %assdmtdstä jautä, an äxwtds listä, nälä aut tar\r\titä, ta'imatds 'oldala mellől kis fejszét vont elő; egyik botosát levetette, szárcsontjából egy csontdarabot levágott, a kövön négyszögletesre faragta, tegzéből tollas nyílnyelet vett elő, oda illesztette. íját fölemelte, előbbre lépett, íját fölajzotta, ama követ meglőtte, [az] nyilának hegyét összenyomja, fennakadt' (uo. II 295; 1. KLEMM: Pannonhalmi Főapátsági Főiskola évkönyve 1912, 225.1. | z. ü r j é n: seberit't'éa'sni niv-zon juhe 'Mädchen [und] Knaben versammeln sich' (SWb. 656, 342); vev-mes nebas da i eni ole-vile 'er kauft Pferde [und] Kühe und (< orosz da, i) lebt [-ist] heute noch' (SVd. 60); dwrenaitd mesehsid pstas, hlamte t'suhertas, medas gortas lahni 'Dummkopf kommt aus dem Sack hervor, sammelt die Sachen, begibt sich nach Hause' (VdKomi 68) | v o t j á k: nimasa-danasa 'hiresztelve-dicsérve' (VotjNépk. 153); suidîsa sereh{asa uzànî 'frohen Mutes (tkp. játszva [és] nevetve) arbeiten' (JSFOu. XI 144); ortcié-vetlis 'járó-kelő, utazó' (VotjSz.; tkp. 'elmenő [és] járó'); sojä êeraz agièli-hilièli çortam 'maga után hítta tanúnak' (VotjNép. 142; tkp. 'látónak [és] hallónak'); nonizä suän saptalo, sirän ïahilo, pes-turimän ziralo 'emlőjét korommal bemocskolják, fagyantával bemázolják, paprikával bedörzsölik' (uo. 17) | cser.: tű' jd'rpm tütra't lume-yoz öene, lume-yoz ßo'z hoGlastêze d'üla', ëihxs lehte's 'azt az embert borókafenyővel füstölik, a borókafenyő a lába között ég, füst jön ki [onnan]' (BEKÉ III 132); hü'säles, hit'säles, hdmiataza'nv hämnim popaza 'er sucht [und] sucht [und] findet ein dreistöckiges Steinhaus' (RAMSTEDT, Bergtscher. 192); kè'sdZd do'lëdzd 'wenn die Leute kommen [und] gehen' (WICHM.: MSFOu. LIX, 187; tkp. 'menője-jövője') | m o r d v.: hármast' hajseme ejsenze, hármast' éeée rar\gomo, avaMeme 'man fing an sie zu entkleiden, es fingen alle an zu heulen [und] zu weinen' (PAAS.: JSFOU. XIIJ 53); paz vanozo Jcel'med'e, caraxmanäo, blagoj bufado, blagoj varmado! 'Gott hüte [das Getreide] vor Kälte, vor Hagel, vor verderblichen Stürmen, vor verderblichen Winden!' (uo. 19);