Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - Sulán Béla: Magyar -ó > szláv -ou > -ov? 209

/ 212 SULÁX BÉLA i-s alakváltozatok az általános ukrán o >> i hangváltozás hordozói, míg az ü-s és u-s hangalakváltozatok esetleg csak másodlagos nyelvjárási variánsok.] C) A bolgár nyelvjárásokból: a) A bánáti bolgár nyelvjárásokból: aáuf (a bolgárban abszolút szóvégen zöngés nem állhat, tehát zöngétlenül (~ m. ásó) | birof (~ m. bíró) | cipof (~ m. cipó) | cakuf (~ m. csákó) \ cumof (~ m. csomó, illetőleg m. nyelvjárási csumó) \ chernof (~ m. hernyó) \ chintof (~ m. hintó 'kocsi') | Jcapof r^> m. kopó 'kutya') | sabof (~ m. szabó) \ tistartof (~ m. tiszttartó) \ vaguf (~ [hideg] vágó) \ ziduf (~ m. zsidó) stb. (STOJKO STOJKOV, Ungarski zaemki v banatskija govor. Ezik i literatura, XIV. évf. — 1959, 3. szám 176—190., de különösen 182. 1.). b) Más (bulgáriai) bolgár nyelvjárásokban, illetve a bolgár köznyelvben is találunk ide tartozó magyar jövevényszavakat. Ilyenek: alov (~ m. [halász] háló) | birovin — a birov — bolgár in- képzős továbbképzett alak\ áltozata (~ m. bíró) | intov (~ m. hintó ; vö. GY. DÉCSY, Die ungarischen Lehnwörter der bulgarischen Sprache. Ural-altaische Bibliothek VII., Wiesbaden 1959. 29., 33. és 39. 1.). D) A szerb-horvátból: aldov 'ein unblutiges opfer' (~ m. áldó) \ alov (~ m. háló) | a§ov (^ m. ^5ÓJ | birov (~ m. fo'rój | cipov 'weisses weizenbrot' (~ m. cipó) 'kleiner Laib Brot auf die Reise') | catlov (~. m. csatló leiste, querholz') | dakov (~ m. dá&o 'Billiardstock') | hintov ~ intov 'Kalesche, Kutsche' (~ m. hintó) \ hordov 'Fass' (~ m. hordó) \ kanlcov (< m. kankó 'gonorrhea') | kapov (~ m. &opo 'Jagdhund, Spurhund') | &oro£> ~ korovina 'Unkraut' (~ m. &óró,) | korsov (HADROVICS legújabb idevágó dolgozata szerint a Ara/horvátban van korSol változata is; a kettő viszonyáról 1. e dolgozat 8. fejezetének c) pontját) | kaj.-h. Laslov (~ m. László ; HADR.), latov (~ m. látó 'műlátó' — cóhműszó) | lopov {TM m. lopó [szerszám]) | logov {r^> m. lógó 'szekér része') | kaj.-h. mozdov {<>* m. mosdó ; HADR.) | ëajtov (^ m. sajtó 'Schraube') | áarampov 'eine Art Verschrankung' (^ m. Sorompó 'Schranke') | sabov ~ sabol ("v m. szabó) | vágó 'Art Wiegemesser -> fig. dumm, Tölpel' (^ m. ^ág'ó [kés]) | virostov 'vigil' (~ m. virrasztó) stb. (MUNKÁCSI BERNÁT, Magyar elemek a déli szláv nyelvekben. NyK. XVII, 66—126,1. ésL. HADROVICS, Neki problemimadarskih elementa u srpskohrvatskom jeziku. Beogradski medunarodni slavisticki sastanak. Beograd 1957. 503—510. 1. — Mivel HADROVICS tanulmánya konkrét adatokban MuNKÁcsiéhoz képest mindössze három szónyi többletet tartalmaz, a fentiekben felsorolt szerb-horvát adatokat közvetlenül MUNKÁCSI tanulmányából idézem — külön megjelölés nélkül; HADROVICS új adatainál a szerzőre való utalással jelzem, hogy ezekben az esetekben MuNKÁcsival szemben mutatkozó többlet-adatokról van szó.) E) Nem érdektelen talán megjegyezni, hogy ilyen típusú magyar jövevényszavakat kimutathatunk az albán és az oszmán-török nyelvben is, ahová nyilvánvalóan a déli szláv nyelvek közvetítésével kerültek (vö. a következő szerzők idevonható adatait: 1. NORBERT YOKL, Die ungarischen Bestandteilen des albanischen Wortschatzes. Ung. Jb. VII. 1927. 46—48.1. — 2. VÁMBÉRY Á., Magyar és török-tatár szóegyeztetések. NyK. VIII, 109—189.1. — 3. KUNOS L, A török nyelv idegen elemei. NyK. XXVI, 438—454., XXVII, 52—63., 211 — 16. és 386 — 403., XXVIII, 34-54. 1.).