Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 13

16 FOKOS DÁVID gyökerestül] zu zerstören' (POKKKA: JSFOU. XIIIJ 54) j mordv: ű'a't's at'enadâ-avanada 'árván (,,apától-anyától") maradt' (JUHÁSZ—EEDÉLYI 31); akat-dugatt 'testvérek' ('nénék-öccsök') (uo. 23, 185); al'nalcat-tugatt 'testvérek' ('bátyák-öccsök') (uo. 26, 185); Icetsnen-pUksnen mar'tä '(ők) teljesen egymaguk' (,,kezükkel-lábukkal") (uo. 60); Icet't'-pillct' noldams 'tétlenül élni' („kezeket-lábakat leengedni") (uo.); pügdúdk-preúdk 'mindenestül' („lábastulfejestül") (uo. 123); pilUcft'dmä-ket'ft'dma 'béna' („kezetlen-lábatlan") (uo. 61, 123); stsama't-kaisdma't (sts. — kafsdpt) 'ruházatok', stsapt-kafsdpt ua. (uo. 52, 171; stsam, stsama 'ruha, ing', kafsdm, kaísdma : k. -kai 'lábbeli' uo. 52) | finn: maa-ilma 'világ' ('föld-ég'; 1. SZINNYEI: NyK. XLVI 153); kynnöstäni, kylvöstäni 'szántásom-vetésemért' (Kai. II 315); kyntäjä-kylväjä 'szántó-vető' (HUNÉ.: NyK. VI 89); (de: veljekset 'fiútestvérek', sisarukset 'nőtestvérek, testvérek (egymás közt)'SZINNYEI); suin-päin v. suin-sűmin 'hanyatt-homlok' (HAKULINEN, SKRK I 70, SZINNYEI, Finn—magyar szótár); — észt: sü silmad 'arc' (tkp. 'száj [és] szemek') (WIED., Gr. 315); käzi-jalu 'mit Händen und Füssen' (uo. 289; MARK: MSFOU. LIV 230); lü-liha 'Knochen und Fleisch d. h. Körper' (WIED., Gr. 315) | lapp: S. dhce-ieme 'szülék' ('atya-anya'; HALÁSZ, Svéd—lapp nyelv IV 15). [Irodalom: LEWY, Zur finnisch-ugrischen Wort- und Satzverbindung; PAIS i. h.; BEKÉ: NyK. XLII 345, KSz. XIII 99; SZILASI; NyK. XXVI 170; FOKOS: Nyr. LXII11 kk., Az Orsz. Néptanulm. Egyesület Évkönyve 1943 : 44, Magyar Figyelő III 73, Nyr. LXIX 26; FALUDI ÁGOTA: Névszói összetételek az osztjákban; BRUMMER: MSFOU. XXVIII 16, 23; KANNISTO: FUF. Anz. VII 18; LEHR, Toldi 53, 55, 220, 279, 361; stb.] b) A szamojédban: kam.: by-d'iun çpt 'Geist der Welt' ('des Wassers-Landes'-) (DONNER— JOKI 100, 118); (uo.: dum eidt, d'uibuin, dum, bűin ejdt 'Geist der Erde, Geist der Welt, der Erde, des Wassers'). c) A törökségben: ó t. bäglär-budun 'Herren und Untertanen (=das ganze Volk)' (RADL., Inschr. 100; 1. még Orkh. IE 22, I S 11, I N 11, II E 2); gulim kürjim ,,'meine Sklaven und Sklavinnen od. meine Knechte und Mägde' ist ein auch im Chinesischen und Mongolischen vorkommender Ausdruck für 'meine Untertanen' " (RAMST., Zwei uigurische Runeninschriften 49; vö. Orkh. I E 20, I E 13; THOMSEN, Inscript. 96, 146); inili äcili 'les frères cadets et les frères aînés' (Orkh. I E 6) ; türk yduq jiri suby 'les saints génies de la terre et de l'eau des Turcs' (Orkh. I E 10—11), 'le saint Yer-soub (c.-à-d. la divinité de la Terre et de l'Eau) des Turcs' (Turcica 35); toquz oyuz budun jirin subyn ydyp 'le peuple des Neuf-Ogouz abandonna sa terre et son eau. . .' (II E 35; jir-sub 'l'ensemble d'un pays comme notion géographique' THOMS., Inscript. 150; 1. méguo. 144, RADL.: Inschr. 119, 240, Aus Sibirien I 271, Wb. III 334). — ärür-barur 'être et aller, vivre et se remuer à son gré, pouvoir faire ce qu'on veut, c.-à-d. être son maître, être libre, indépendant' (THOMS., Turcica 62—4; 1. még Inscr. 151) | k t. är at 'die Armee, Mannschaft (wörtl. Mann-Pferd)' RADL. I 443; vö. ó t. bizirj sü aty 'notre armée et ses chevaux' Orkh. I E 39); Uta ana 'Eltern' (Klsr.—BROCK. 15); adadyn anadyn payyrzaq 'erbarmungs-