Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 13

14 FOKOS DÁVID vesz, üt-ver, üt-vág, tör-zúz) a Nyr. LXII. és a MFigy. III. kötetében tárgyaltunk. Nézzünk most néhány összefoglaló összetételt! (L. még a VIII. fejezetet.) a) A finnugor nyelvekben: magyar: orca; szántó-vető (= földműves), adás-vétel (= kereskedés); ia-fia ; tősgyökeres ; fűhöz-fához kapkodni 'ubique quaerit auxilium' | osztják: É. nerjxo'j,, ner}%o 'ember' (PÁPAY, Nyelvtanulm. 80, 178; tkp. 'nő-férfi'); I. éva-pax 'gyermekek' (PATK. 17; tkp. 'Tochter-Sohn'); Likr. ф'иуг" poz'ydtf 'lapset', V'. оугЧа'тэп ръуНатэп 'perhe, семейство' (KABJ.—Toív. 16);*' evi poyet ellalet ji-arjkilal oytija (Máté 10: 21) 'a gyermekek támadnak szüléikre' (AHLQV. 59, HUNF. Szótár 14); jai-apsi 'Gebrüder' (tkp. 'älterer-jüngerer Bruder') (AHLQV.); jiv-ar\gi 'Eltern' (AHLQV.; 'Vater-Mutter'); tíot-sém 'Gesicht' ('Nase-Auge') (PATK.), not-sém-tágat 'Handtuch' (tkp. 'Nase-Augen-Leinwand'; PATK. 151, II 126); no^-sám 'Gesicht, Form' (PAAS.—Боюг. 146), ma no^-sámám ['az én arcom'] (uo.): iou-mis '(Pferd-Kuh) Vieh' (AHLQV.); tunt-vása 'vízi madarak', '(Gans-Ente) Wasservögel' (PATK. 174); ua\-yul 'élelem' (tkp. 'vad-hal') (PÁPAY, Nyelvtanulm. 18); sa%-nir 'teljes öltözék', '(Kleid-Schuh) volle Kleidung' (PATK. 128); та läbdt talä-lurjdl l pul ant uthrn 'én hét évig (tkp. tél-nyár) egy falatot sem veszek' (PÁPAY, Nyelvtanulm. 91) | vogul: щът-уиЪт 'barmaim' (tkp. 'állatom-halam'; am äyimргуэт ul voss va'ildm, щэт-%и1эт ul voss va'ihm 'ne lássam leányom-fiam, ne lássam barmaim (,,állat-halam") [ha nekem hamisságom van ezen dologban!]' (VNGy. IV 413); vuj-Vul 'állat' (VNyelvj. 199); sänäyä-äsäyä 'szülei' ('anyja-apja') VNGy. I 32, 176; 'anyja és atyja' uo. II 702); äyi-pV 'gyermek' (uo. IV 339); nel-tus 'arc' ('orr-száj'; uo. IV 416; 1. még II" 678); nolsam 'arc' ('orr-szem') (uo. I 216, II 678); sűp-nelmtal ünli 'hallgatagon (szájtalanul, nyelvtelenül) ül' (uo. III 62); mis-lü 'lábas jószág' ('tehén-ló') (uo. I 23, II 0743); terí-ajnd porä 'ebéd ideje' ('evés-ivás ideje'; uo. IV 332); ti mä-ut't 'ezen vidéken' fföld[ön]-vizen'; uo. IV 352); lunt-vás 'vízi szárnyasok' fiúd-kacsa'; uo. I 30) | zür j.: a\-mam 'szülők'; bak-mamidle jandzim 'szülei szégyenkeznek' (tkp. 'apja-anyjának szégyen') (NyK. XLV 420); niv-pi 'gyermekek'('leány-fiú'), niv-pitem 'gyermektelen'; Sz. nil-pi, V., P. niv-pi, I. ni-pi 'Kinder' (W.—UOT. 169); kußem ai-mam, set§em i niv-pi 'каковы родители, таковы и дети' (1961. évi Коми-русский словарь 20, 912); V., AV., Lu. (Obj.) niv-zon, FV., FSz., Lu., KSz. niv-zon (=Vm., I. riijas da zonjas) 'молодежь, девчата и ребята' (Сравн. слов, коми-зырянск. диалект. 247); t'soja-voka 'testvérek' fnőtestvér és fiútestvér'); li-sem 'alle Knochen, Knochengerüst (V., Sz., Lu.), der ganze Körper (Lu., Ud.), die Knochen und Glieder (V., Ud.)' (W.—Нот. 242; li 'csont', éem 'pikkely'), lisem 'кости, (KRSzl. 117), li-sem 'кости, скелет' (Dial. Szl.1 208); (az irodalmi nyelvben részben még eredeti jelentésében (li + sem) is: '1. объедки рыбы, рыбьи отбросы (букв.: кости и чешуя); 2. кости' KRSzl.2 395)

3; vir-jai 'test (tkp. vér [és] hús'), vir-jaitem 'sovány'; vir-jai 'тело', tir vir-jaja 'полнокровный, цветущий, здоровый', vira-jaja 'в теле, цветущий, полный, здоровый' (DialSzl. 52) (vö. magy. testvér ; 1. Orsz. Néptan. Egy. Évk. 1943 : 45); nirvom 'arc' ('orr-száj'); ki-koktem 'nyomorék' ('kéz-láb nélküli'); V., Sz., Lu., 1 Сравнительный словарь коми-зырянских диалектов.