Nyelvtudományi Közlemények 63. kötet (1961)
Tanulmányok - Radanovics Károly: Osztják nyelvtudományok (Muzsi nyelvjárás) 21
28 RADANOVICS KÁROLY Minden egyéb fonetikai helyzetben zöngés r és l hangot jelöltem. Például: repe 'domb, lejtő', xoram 'szép', prt'jar] 'kilenc', lájam 'fejsze', ^7# 'lent', ölerj 'első'. A kakuminális l hang nagyon ritkán fordul elő; abszolút szóvégi helyzetben utolsó része elzöngétlenedik : V. Például: miV 'sapka'. A palatalizált Ï hangra csak egy példám van: %otmar) 'harminc'. Affrikáták. STEINITZ szerint (OVd. I, 21) a Szinja nyelvjárásban csak magánhangzóközi gemináta affrikáták (t't's, tts) vannak. Muzsi nyelvjárási feljegyzéseimben e két hang nem fordul elő. Suriskári nyelvmesteremtől egy-egy szóban hallottam t't's, illetőleg tts hangot: ùt't'sa 'egyedül', mèttsati 'dugni'. A palatalizált Ï hangra egy példám van: jdrtijar] 'kilenc'. Zöngétlen mássalhangzók zöngés ülése A muzsi nyelvjárásban fonematikai szempontból csak zöngétlen róshangok (s, s, s, x.) és zöngétlen zárhangok (p, t, k) vannak. E hangok helyett meghatározott fonetikai helyzetben (magánhangzóközi helyzetben és homorgán nazális után) félzöngés reshangokat vagy leniszeket (z, z, í, y), illetőleg zöngétlen médiákat (pl. B) ejtenek. A réshangok, illetőleg a zárhangok zöngésülóse azonban nem feltétlenül kötelező érvényű; ugyanabban a fonetikai helyzetben nagyon gyakran zöngétlenek is maradhatnak. Példák: 1. Magánhangzóközi helyzetben: mása <~±> máza 'adatott', aserpn ^ äzerjdn 'apák' (ktsz.), üsilildm ~ üzililsm 'úszom', klH ~ kHi 'kés'. 2. Homorgánnazális után: jèèÇ ~ jenfol 'iszik', mnnzdt 'mesék', kunédp'~ kunzap' 'fésű, gereblye', ämpdt <-J ämBdf 'kutyák', ^umpaf ~ xumBdf 'hullámok'. Magánhangzóközi helyzetben zöngés y-t zöngétlen x helyett csak egy esetben hallottam: äl§rj saxaf ~ äldrj^zayaf 'reggel'. A mássalhangzók kvantitása A mássalhangzók — a gemináta t't'é és -tts- affrikáta kivételével — rövidek. Hosszú mássalhangzók akkor jönnek létre, hogyha a mássalhangzós végű szóhoz ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő rag vagy képző járul. Példák: ól- 'fekszik': ollêm 'fekszem'; ^él- 'hall': xißluw' 'hallunk'; ne, nèrj- 'nő': riír\r\dn 'nők' (ktsz.); kit- 'küldeni': kitti 'küldeni'; nm§s- 'ülni': ömdssdm 'ültem'. A tárgyas igeragozás egyes alakjaiban a hosszú -11- különösen gyakori, például: sekldlli 'üti (őt v. azt)'; sèkldllam 'ütöm (őket v. azokat)'; seksalldn 'ütöttétek (őt v. azt)'; malltw' 'adjuk (őt v. azt)'. • Mássalhangzókapcsolatok Szótagkezdeten és szótagzáró helyzetben a M. nyelvjárásban csak egy mássalhangzó állhat. Két mássalhangzóból álló mássalhangzókapcsolat csak magánhangzóközi helyzetben fordul elő. Az osztják nyelvben szilárd és alkalmi mássalhangzókapcsolatokat lehet megkülönböztetni.
