Nyelvtudományi Közlemények 63. kötet (1961)
Tanulmányok - Radanovics Károly: Osztják nyelvtudományok (Muzsi nyelvjárás) 21
26 RADANOVICS KÁROLY Magánhangzóváltakozások Magánhangzóváltakozás az első szótagban Az osztják nyelv keleti nyelvjárásaiban (V., Vj., Szurg.) a szavak első szótagjában mind a szóragozásban, mind a szóképzésben magánhangzóváltakozás van (STEINITZ, OstjVok. 33kk.). A nyugati nyelvjárásokban magánhangzóváltakozás csak a szóképzésben fordul elő, paradigmatikus magánhangzóváltakozással pedig csupán néhány szóban (határozószók, néhány igealak stb.) találkozunk (STEINITZ: i. m. 33, 42 kk.). A M. nyelvjárás Dan paradigmatikus magánhangzó váltakozás van a következő magánhangzóra végződő igetövekben: ji- 'jönni', juwà 'jöjj, gyere!', juwêm 'jött'; ma- 'adni', mijà 'adj!', mijêm 'adott'; tù- 'hozni', tuwá 'hozz!', tuwdm 'hozott'. Ezeken kívül paradigmatikus magánhangzóváltakozás van az egysz. 1. sz. személyes névmásban (ma 'én' ~ manem 'engem, nekem'), továbbá néhány határozószóban is: kim 'ki, kifelé' ~ kám^n 'kint', kämrfta 'kívülről'; num 'felső' ~ nümvn 'fent', nümH'ta 'felülről' ~ no% 'fel, felfelé'. Ugyanezekben a szavakban van magánhangzóváltakozás a Szin. és a Serk. nyelvjárásban is (STEINITZ, OVd. I, 14, 188). A nyugati nyelvjárásokban (például a Szin. és a Serk. nyelvjárásban) magán hangzó váltakozás a szóképzésben gyakrabban fordul elő, mint a szóragozásban (vö. STEINITZ, OVd. I, 14,188—9; OstjVok. 33, 42 kk.). A M. nyelvjárásból csak a következő váltakozási esetekre vannak példáim: a~i; kaf 'két' ~ kimet 'második'; ü ~ o: xűlam 'három' ~ colmar) 'harminc'. Magánhangzóváltakozás az első szótagnál hátrább Az i-re végződő névszókban i -^ e ~ a paradigmatikus magánhangzóváltakozás jelentkezik, például: ëwi 'leány', ëwi-j-a 'leánynak', ëwi-lam 'leányaim', ëwe-rjdn 'két leány', ëwe-f 'leányok', ëwe-m 'leányom', ëwa-n 1. '(a ti kettőtök) leánya'; 2. '(az ő kettőjük) leánya'; 3. 'leányotok'; déi 'apa', aéet 'apák'. Paradigmatikus i ~ e ~ a magánhangzó váltakozás van a jelen, illetőleg a múlt idejű melléknévi igenév birtokos személyragos alakjaiban is: manti 'menő', mantèm 'az én menésem', mantèn 'a te menésed', mantaV 'az ő menése', mantàn 'a ti menésetek'; manóm 'ment', manmèm '(el)mentem; H yiueji', manmèn 'mentél', manmàV 'ment', manmán 'mentetek'. Mássalhangzók Feljegyzéseim szerint a muzsi nyelvjárásban a következő mássalhangzófonémák fordulnak elő: %, j, k, l, Ï, l, m, n, n, rj, p, r, s, é, s, t, t, fii, tté, w. E nyelvjárás mássalhangzórendszere lényegében azonos a Szin. nyelvjáráséval (vö. STEINITZ, OVd. I, 19—23). Feljegyzéseimben — nyilvánvalóan az anyag csekélysége miatt — a következő, a Szin ja nyelvjárásban előforduló mássalhangzófonémák hiányoznak: n, t. E hangok különben a Szin. nyelvjárásban is ritka fonémák (uo.). Az egyes hangokkal kapcsolatban az alábbiakat jegj zem meg. p, t, k. — A zárhangok szóvégi helyzetben aspiráltak (pc , f, k), szókezdeten és a szó belsejében nem. Példák: paldrj 'felhő', lopás 'éléskamra', X"P'
