Nyelvtudományi Közlemények 63. kötet (1961)

Tanulmányok - Radanovics Károly: Osztják nyelvtudományok (Muzsi nyelvjárás) 21

OSZTJÁK NYELVTANULMÂNYOK 25 a [i, §, § 3j. — Fonológiai szempontból az osztják nyelv M. nyelvjárásában — ugyanúgy mint a Szin. és a Serk. nyelvjárásban (vö. STEINITZ, OVd. I, 7, 184; OstjGr. 37—8) — csupán egy redukált a magánhangzó van. Ezen redukált a hangnak azonban — a fonetikai helyzettől függően — több kombinatorikus változata fordul elő. 1. A x mediopalatális spiráns mellett veláris § hang jelentkezik, például : jügdl' 'íj', noxds 'nyuszt', togël' 'szárny'. 2. A bilabiális m és p előtt általában labiaiizált veláris a0 hangot ejtenek. Példák: gûlo

0m 'három', tür§0m

'ég, isten', tuu>90

m

'hozott' (múlt idejű melléknévi igenév), xf&Kv' 'háló', Jcuns90

p'

'fésű, gereblye'.3 3. j után. a redukált a hang % variánsát hallottam ós jelöltem: jajim 'bátyám', x^jü' 'férfia', tajiV 'ő bír'. 4. Ha az első szótagban veláris magánhangzó v^n, az első szótagnál hátrább sok esetben veláris a-t hallottam: öler\ 'első', ömesti 'ülni', pwrfity, 'mellett', pïirmSti lépni', sűsmeti 'lépni'. 5. Nyílt szótagban a redukált d nyílt variánsa (3) fordul elő, például: paltamzti 'megijedni', joxdtl3ti '(ti) érkeztek', jot'l3tan '(ti ketten) játszotok', manlM '(ti) mentek', x^s3tn '(ti ketten) írtatok', sèks3ti 'ütöttétek'. 6. Valamennyi egyéb fonetikai helyzetben előbbre képzett d hangot hallottam: Icuspat 'fésűk, gereblyék', ämpdn 'kutyátok', mlndV 'menye', sëwdrldm 'vágok', sërjJcds 'ütött, vágott', másian 'adtátok', tumas 'olyan', simaV 'kevés', inédsti 'kérdezni'. Ha a zárt szótagb^n levő d előtt c»ak egy mássalhangzó van, az a-t erősen redukáltan ejtik: läpH 'hét', siim^t 'nyírfa', sor$s 'ezer', hwmßn 'kint', nűmrt'tg 'felülről', jogPs 'érkezett, jött', myrtes 'ment', taps 'bírt'. Ebben a fonetikai helyzetben a"redukált a gyakran teljesen kiesik, például: InjV f (r^lhjldt) 'állnak', wërl'iï (~wërldf) 'tesznek, csinálnak', nemi'ti (%v n&mßl'ti) 'semmi'. Ha a redukált a után likvida vagy nazális következik, az a-t gyakran egyáltalán nem ejtik; ez esetben a likvida, illetőleg a nazális válik szótagalkotóvá. Példák: gntn 'házban', gnlp9tn 'hálókban', götL 'háza' (~ götaln 'házában'), TCÜTL 'faluja', xötn 'házatok', őmdslstn '(ti letten) ültök', tajUtrj, (~ tajl3tdn) '(ti ketten) bírtok', güll3tn '(ők ketten) hallják'. • Az utolsó zárt tőszótagban álló a (9) kiesik, ha a szóhoz magánhangzós kezdetű végződós járul, pldául: göl§p' 'háló',tbsz. gnlpaf; tűrem'ég, isten', tbsz. tùrmdf; hunsêp' 'fésű, gereblye', tbsz. kuspdt, űgdT 'szán', ùglen 'a te szánod', öwias- 'ülni', hpsa 'ülj'; jogét- 'megérkezni', jogiam 'megérkezett' (múlt idejű melléknévi igenév). A locativus -dn, -n ragja előtt azonban az utolsó zárt tőszótagbeli redukált a hang nem esik ki: gölapn 'hálóban', läjdm^n 'fejszével', öldrjdn 'először, eleinte'. A redukált a-t tartalmazó birtokos személyragok a-je sem esik ki, ha a birtokos személyraggal ellátott szóhoz lativusi -a rag járul: Jcürtdla 'falujába', götdla 'házába', ëwilana 'leányaitoknak'. "A tbsz. -aí ós a* ktsz. -r\dn jelének redukált a hangja is megmarad, ha a szóhoz locativus- vagy lativusrag járul, például: xpVd

ty

'csónakokban', x°t9ta 'házakba', éwerpna 'a két leánynak'. 3 Nyelvmesterem

m és p előtt többnyire labiaiizált a0-t ejtett; ennélfogva feleslegesnek tartottam feljegyzéseimben e hang labializáltságát megjelölni.