Nyelvtudományi Közlemények 63. kötet (1961)

Tanulmányok - Radanovics Károly: Osztják nyelvtudományok (Muzsi nyelvjárás) 21

24 RADANOVICS KÁROLY 2. Rövid fonémák: a, o, u, i. a) Zárt első szótagban a magánhangzók rövidek. Például: ar\ki 'anya', gasti 'maradni', manti 'menni', xotéa 'honnan', sog 'ruha', pun 'toll', luw 'ő; ők', jik 'víz', mis 'tehén', pitti 'kezdeni; esni'. b) Két- vagy többtagú szavak nyílt első szótagjában a magánhangzók általában rövidek (például: gatdmdti 'lesíklani, leereszkedni', togdV 'szárny', tutg 'ott', HmdV 'kevés'), csupán egy-két esetben jelöltem félhosszú magánhangzót, például: iJci 'öregember', Imi 'asszony', l 'egy'. II. Magánhangzók az első szótagnál hátrább A M. nyelvjárásban az első szótagnál hátrább — függetlenül a szótagok számától — a következő magánhangzók fordulnak elő : a, e, i, u (csupán w előtt), redukált d. Ugyanezek a magánhangzók fordulhatnak elő az első szótagnál hátrább a Szin. nyelvjárásban is (STEINITZ, OVd. I, 7). A Szin. nyelvjárásban az első szótagnál hátrább — kivételesen — még a következő magánhangzók vannak meg: n (STEINITZ: O), O, Ü (uo.). A M. nyelvjárásból ezek közül csupán az ű előfordulására van példám. a. — Minőségi szempontból azonos az első szótagbeli ä-val. Az a hang az első szótagnál hátrább általában röviden fordul elő, például: golmar\ 'harminc', goram 'szép', zwerplam 'az én két leányom'. Néhány szóban félhosszú à-t hallottam, például: pitàf 'part', pasán 'asztal'. Nyílt szótagban — egészen kivételesen — hosszú â hang is előfordul: gansátn 'írjatok ti ketten!', manäti 'menjetek!'. Néhány esetben — különösen szóvégi helyzetben — az a hang kvalitatív variánsának tekintendő, kissé előbbre képzett g hangot jelöltem. Példák: paltgm3ti 'megijedni', jèèlgmdn 'iszunk ketten', ghtg 'házba', tata. 'itt', tutg, 'ott'. e. — Az első szótagnál hátrább az e többnyire rövid; némelykor félhosszú változatát is jelöltem. Példák: nàwrem 'gyermek', ämpem 'kutyám', götem 'házam', èwèm 'leányom', ëkdlajèl' 'az ő iskolájuk', mashuf 'adtuk'. i. — Rövid hang. Példák: éwi 'leány', ganti 'osztják', jiti 'jönni', tumpijn 'mögött'. A g után hátrább képzett változatát (i) ejtik: jogi 'haza', togi 'oda'. Gyors beszédben az i-re végződő szók szóvégi i-]e gyakran kiesik, ha az utána következő szó magánhangzóval kezdődik. Például: ma këë at (~ kési at) tajldm 'nekem nincs késem'; murj jog at (~ jogi at) manluuf 'mi nem megyünk haza'; nhnßVt antùm (~ nlmßVii antùm) tamgntn 'semmi sincs ebben a házban'. A szóvégi i t után abban az esetben is kiesik, ha a következő szó mássalhangzós kezdetű. Ha a t előtt még egy mássalhangzó áll, általában a t is kiesik. Például: nèml'-gojat f < nèmrt'ti gojat) 'senki', nèmÇ-poràjn f <n&mßl'tiporäjn) 'soha'. u. — A rövid u az első szótagnál hátrább csak -w előtt fordul elő. Az u hang voltaképpen csupán nénány tbsz. 1. sz. birtokos, illetőleg igei személyragban van meg: -luw\ -i]dluw\ -uw\ -dluw'. Például: ghttuuf 'házaink', àpr/dluw' 'a mi két kutyánk', nmdsluuf 'ülünk', xül'suuf 'hallottunk', sekldlluuf 'ütjük (őket)'. ü, ù. — Az első szótagnál hátrább csupán egy szóban hallottam ù hangot: antùm 'nincs'.