Nyelvtudományi Közlemények 63. kötet (1961)

Tanulmányok - Radanovics Károly: Osztják nyelvtudományok (Muzsi nyelvjárás) 21

Osztják nyelvtanulmányok (Muzsi nyelvjárás) Bevezetés , 1957 szeptemberében a Magyar Tudományos Akadémia egyhónapos tanulmányútra küldött a Szovjetunióba. Tanulmányutam során október 1-től 30-ig Leningrádban tartózkodtam. Leningrádi tartózkodásom alatt az osztják nyelvet tanulmányoztam. NY. I. TYEEJOSKiNnak, a leningrádi Nyelvtudományi Intézet tudományos kutatójának szíves közbenjárására Kim Koszt y i n tizenkilenc éves osztják főiskolai hallgató lett a nyelvmesterem. Kim Kosztyin a tyumeni területhez tartozó suriskári kerület Muzsi (My>KH) nevű falujában született. Muzsi Száiehárdtól (régi neve: Obdorszk) délre az Ob partján van közel (körülbelül 50 kilométerre) a Szinja folyó torkolatához. E falu neve valószínűleg azonos a következő osztják szóval: (KT. 550b) Kaz. mtíizí 'von dem Frühlingshochwasser auf der Uferterrasse zurückgebliebene tiefe Grube, die auch im Winter Wasser enthält'; Aor m.; ppsAA m. 'putaan talvellakin vettä ja kaloja sisältävä osa, hauta (molemmista päistä syksyllä kuiva)'; 0. muzix 'muzi (auch ein ostj. Dorf)'. Nyelvmesterem közlése szerint a faluban osztjákokon kívül oroszok és zűrjének laknak. Kim Kosztyin hét éves korától tizenegy éves korág a szomszédos, körülbelül 20 kilométerre fekvő Vaszahova (BacnxoBa) nevű faluban járt iskolába. Tizenegytől tizennégy éves koráig szülőfalujában, Muzsiban tanult. Tizennégy éves korától tizennyolc éves koráig a szálehárdi Pedagógiai főiskola hallgatója volt. A muzsi nyelvjárás1

a Szin. ós a Serk. nyelvjáráshoz áll legközelebb. E két nyelvjárás közül a Szin. nyelvjárással mutat legtöbb egyezést. A Szin. és a Serk. nyelvjárással való egyezéseket a hangtan, illetőleg az alaktan megfelelő fejezeteibenftárgyalom. Nyelvmesterem anyanyelvjárását jól beszélte. Nyelvtani feljegyzések készítéséhez — minthogy kellő nyelvtani ismeretekkel rendelkezett — rendkívül jó alanynak bizonyult. Naponta általában 3—4 órát dolgoztunk együtt. Hangtani vizsgálódásaim e nyelvjárás fonémaállományának, a fonémák egymáshoz való viszonyának és az egyes fonémák fonetikai helyzettől függő variánsainak a megállapítására terjedtek ki. Alaktani tanulmányaim során nyelvtani paradigmákat és az egyes nyelvtani jelenségeket illusztráló példamondatokat gyűjtöttem. Sajnos, nyelvmesterem az osztják népköltészetet —- talán éppen fiatal kora miatt — nem ismerte jó], s ezért, valamint gyenge elbeszélő készsége miatt is le kellett mondanom arról, hogy terjedelmesebb szövegeket gyűjtsek. Csupán három rövid elbeszélést jegyeztem fel tőle. 1 A továbbiakban M. megjelöléssel rövidítem.