Nyelvtudományi Közlemények 63. kötet (1961)

Tanulmányok - Radanovics Károly: Osztják nyelvtudományok (Muzsi nyelvjárás) 21

22 RADANOVICS KÁROLY Egy nappal Leningrádból való elutazásom előtt ismerkedtem meg Prokopij Szaltikov osztják származású főiskolai hallgatóval. S z a 1-t i k o v Suriskárban (lilypbiiiiKap) született. Tőle két rövid elbeszélést jegyeztem fel. Feljegyzéseim, valamint a suriskári irodalmi szövegek alapján úgy látom, hogy e nyelvjárás nagyon közel van a M. ós a Szin. nyelvjáráshoz. Hangtan Magánhangzók /. Az el s 6 szótag magánhangzói A M. nyelvjárásban az első szótagban 8 magánhangzó-fonéma van. E magánhangzók kvantitatív ós kvalitatív szempontból két csoportra oszlanak : hosszú nyílt magánhangzókra (d, ö, ű, ë) és rövid zárt magánhangzókra (a, o, u, i). Ez a magánhangzófonéma-rendszer teljesen megegyezik a M. nyelvjáráshoz közel álló Szin. nyelvjárás fonémarendszerével (vö. STELTSTITZ, OVd.1,3). A) Az első szótagbeli magánhangzók kvalitása d. — Hosszú a hang. Példák: déi 'apa', kám^n 'kint', IdpU 'hét'. Néhány szóban — különösen palatalizált mássalhangzók mellett — kissé előbbre képzett Q(Q,) hangot hallottam: ämdtti 'örülni', sàéti 'hallatszani'. — Az ä hang a g spiráns előtt és után, valamint az -r\£ mássalhangzókapcsolat előtt nem forclul elő. a. — Rövid, a hosszú a-nál valamivel zártabb hang; Példák: arjki 'anya', jalêp 'új', nar\ 'te', paldi) 'felhő', taga 'hely'. ö. — Hosszú, nyílt o hang; k mellett nem fordul elő. Példák: göläp' 'háló', xnptâ 'csónakok', öl§r\ 'első', ömesti 'ülni', töwi 'tavasz'. oT— Rövid, az ö-nál zártabb hang. Példák: xoram 'szép', jotti 'játszani', nogSs 'nyuszt', pog 'fiú', éor^s 'ezer', torm 'fű, széna'. A rövid o k után egyáltalán nem, k előtt pedig csupán a múlt idő s jele előtt fellépő ÍJ > k hang változás esetén fordul elő: lóksdm 'bementem' (vö. lorfom 'bemegyek').2 ü. — Hosszú, nyílt u hang. Példák: %üldm 'három', jü^dj 'íj', lüntdf 'ludak', nümvn 'fent', süsti 'lépdelni, haladni', tür§m 'ég, isten', üxß 'szán'. u. — Rövid, az w-nál zártabb hang. Példák: %uï 'hal', jux '$*, kunëdp" 'fésű, gereblye', lur\ 'nyár', muja 'miért', muw 'fölcF, pun 'toll'7 sus 'ősz'. — Egy szóban hosszú ü hangot jelöltem: sum^f, tbsz. sümtaf 'nyírfa'. Egyébként hosszú ü a M. nyelvjárásban nem fordul elő. E szót az 0. nyelvjárásban hosszú f-val ejtik: sümdt 'Birke' (KT. 860a). Nyelvmesterem hosszabb ideig élt Obdorszkban mint főiskolai hallgató, s így feltehető, hogy a sum^t, tbsz. sümtdt 'nyírfa' szó iZ-ját 0. hatásra ejtette hosszan. é. — Hosszú e hang. Példák: éwi 'leány', jësa kevés , mënèmati megragadni', sërjkds 'ütött, vágott'. Az é fonéma kombinatorikus variánsát, a nyílt s hangot csak két szóban hallottam: és^ti 'elsütni (fegyvert)', ëtztdti 'mutatni'. 2 Az orosz

eredetű kolgos 'kolhoz' szóban k után is rövid o-t jelöltem.