Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Fónagy Iván: A hang és a szó hírértéke a költői nyelvben 73

A HANG- ÉS A SZŐ HÍBÉRTBKE A KÖLTŐI NYELVBEN 95 egyúttal róla. Helytálló az információ elmélet terminológiája szerint is az az állítás, hogy az új szavak hírtartalma meghaladja a hagyományos szavakét, hiszen a neologizmusok kitalálhatósága, várhatósága (predictability) különösen csekély. 9. A költő saját gondolatát saját szavaival akarja tolmácsolni. Már a célkitűzés mélyén is ott rejlik az ellentmondás. A fogalom nemkevésbé általános és egyénen felüli, mint a szó. Társadalmilag determinált a fogalmakra épülő gondolkodás is. A minden ízükben egyéni „gondolatok", nem gondolatok még. A költő a semantikai, grammatikai redundancia szokatlan mértékű csökkentésével — ez a poetica licentia lényege —a nyelvi (társadalmi) kötöttségek lazításával igyekszik közölni, amit nyelvi eszközökkel voltaképpen közölni nem lehet. A kifejtett gondolatot a sejtetett, érzékeltetett gondolatok egész sora kíséri. Az informatív érték növekedésével karöltve jár a „zajszint" (nőise) emelkedése. Az implicit nyelvi formákat (a semantikai és grammatikai metaforát, a neologizmust, a hangfestést, a ritmikus ábrázolást) nem értelmezik olyan egyöntetűen a hallgatók, az olvasók, mint a hagyományos, konvencionális explicit formákat. Egyetemet végzett kísérleti alanyokkal definiált attuk Ady Endre verseinek egyes szavait. A résztvevők, akiknek a hagyományos szavak definiálása nem okozott nehézséget, egyes új szavak esetében azt mondták, hogy nem értik a szót, csak érzik, hogy szép, kifejező. Amikor kötetlenül, quasi asszociálva értelmezték a szót, a proponált jelentések szórása széles volt, de koncentrikus. Gyakran több jelentés körül csoportosultak az értelmezések. Így például a következő sorok esetében: De lelkemből más sohasem érdekelte Fölszánt poéta ceruzámat, Csupán Politika és Szerelem. (Ady. Bántott, döfölt folyton a Pénz is) A Nap korán kelt Holdja én, Ki holtáig borzon ja a Mindent. (Ady, A Mindent hurcolva) A fölszánt értelmezései: a) felszentelt, nagy ügyekre szentelt, elhivatott, b) fölszántott, felszínre tárt (ide sorolható a megtermékenyített is), c) elszánt, fellázadt. A borzon ja értelmezései: a) felborzolja, serkenti, nyugtalanítja, lázba hozza, b) borzongatja, ijeszti, megborzong, irtózik. Ezek a lehetséges értelmezések, melyek olvasás közben nem emelkednek szükségképpen a tudat szintje fölé, együttesen alkotják a szó „hangulatát". Hozzátartozik az ilyen szó hangulatához a lezáratlanság, befejezetlenség is, a lehetséges jelentések interferenciája. Mallarmé egyes szavainak, verssorainak verseinek értelmezésében gyakran igen nagy az ellentét az interpretátorok között. „El kell ismernünk — írja GUY MICHATJD Mallarmé költészetéről szóló kézikönyvében — hogy a kommentátorok minden éleselméjűségük ellenére igen távol állnak még attól, hogy az „utolsó stílusban" (dernière manière) írt költeményeket kielégítően meg tudják magyarázni'"24 „Hommage à Wagner"rel kapcsolatban csaknem érthetetlen, s alig látszik lehetségesnek, a különböző kommentátorok magyarázatát összhangba hozni" (uo. 122). Szakmai leírás esetében aligha for. 24 Mallarmé. L'homme et l'oeuvre. Paris, 1953.