Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Fónagy Iván: A hang és a szó hírértéke a költői nyelvben 73

A HANG- ÉS A SZŐ HÍRÉRTÉKE A KÖLTŐI NYELVBEN 89 et le seul vent Hors des deux tuyaux à s'exhaler avant Qu'il disperse le son dans une pluie aride. . . Száraz ez az eső, hiszen rezgő légtömeg árad csak ki a pánsípon. Precízebb, plasztikusabb ezáltal a metafora, mely egyúttal a dal, a költészet sterilitására is céloz. (Mallarmé különös, feminin, álmodozó, a valóságot elszalasztó faunjáról van szó.) Éles ellentétben áll halott-kultuszunkkal, konvencionális, szertartásos formuláinkkal a „buta holt". S az Élet teljes kórusa Megint csak én bennem dalolt S úgy buktam fel, mint buta holt. . . (Ady, Láttam rejtett törvényed) A halál szánalmas és komikus, nevetünk a megdermedő halotton, kegyetlenül» akárcsak a gyerekek azon, aki hirtelen orrabukik. Ugyanilyen meglepő, kifejező Mallarmé „alamuszi haldokló"-ja: Las du triste hôpital, et de l'encens fétide Qui monte en la blancheur banale des rideaux Vers le grand crucifix ennuyé du mur vide, Le moribond sournois y redresse un vieux dos. . . (Les fenêtres) Hízelgő, kedveskedő az agónia Verlaine ,,Le son du cor s'afflige"-ében (agione . . .câline). A téli naplementében fedezte fel ezt a vonást Verlaine: L'âme du loup pleure dans cette voix Qui monte avec le soleil qui décline D'une agonie on veut croire câline. . . A szabad szókapcsolat ellentéte az egymásra tartalmilag, formailag rímelő szópár, az ikerszó: üggyel-bajjal, halat-vadat stb. Ady Endre költészetére jellemző, hogy az ilyen ikerszavak enyhe módosításával, meglepő, új tartalmat csempész a szerkezetbe. Bús gőzösök nyínak s kutyáim Üvöltnek: ez az éjjel rendje, Sokasodott hadak és vadak Hozzák őket gerjedelembe.. . (A rémnek hangja) S be gyönyörű bosszú lenne Várva s zárva Nevetni le a világra... . (Csak rosszabb volnék) Jó és jós magyarságom. . . (Mag a hó alatt)