Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Fónagy Iván: A hang és a szó hírértéke a költői nyelvben 73

84 PŐNAQ-T IVÁK lyriques et beau vers qui hantaient incessablement ma cervelle, j'ai voulu rester implacablement dans mon sujet. Je te jure qu'il n'y a pas un mot qui ne'm'ait coûté plusieurs heures de recherche . . .", írja Henri Cazalisnak a költő.14 Es ezúttal egy viszonylag rövid idő alatt készült költeményről van szó. Egy másik levelében azt fejtegeti, hogy voltaképpen minden írásmű elejét és végét el kellene hagyni.15 Az alkalmi és ifjúsági versektől, variánsoktól eltekintve 62 költeménye maradt ránk, mintegy 1100 írott szó. Egy nap alatt is lényegesen többet mondott ennél Mallarmé (aki szívesen, szellemesen társalgott magánéletében). Első költeményétől haláláig 40 év telt el. Mintegy tizenhárom nap esik tehát verseinek minden egyes szavára. Rilke is elítéli a „sovány hasonlatokkal", a megszokás langyos melegével beérő költőket. . . . Wie sich doch aile wohnen im warmen Gedicht, häuslich, und lang bleiben im schmalen Vergleich. Teilnehmende. Du nur ziehst wie der Mond. (An Hölderlin) Schiller így jellemzi a hallgatás szerepét a költői alkotásban: Jeden andern Meister erkennt man an dem, was er ausspricht, Was er weise verschweigt, zeigt mir den Meister des Stils. 5. Bajos lenne teljes egészében az írásbeliségből levezetni a költemények nagyfokú semantikai entrópiáját. Még ha el is tekintünk attól, hogy a költemény nincs eleve íráshoz kötve (mi itt első sorban a nyomtatott modern lírát tartjuk szem előtt), feltűnő a vers entrópiája más írott műfajokhoz, a politikai tárcához, hivatalos vagy kereskedelmi levelekhez, a népszerű tudományos közleményhez stb. képest. Ez a sajátos vonása a költői formának nyilván a költemények funkciójával függ össze. Amikor üdvözlőlapot vagy táviratot küldünk valakinek, nem helyezünk különös súlyt az egyes szavakra. Azt akarjuk csak, hogy azok, akiknek a táviratot küldjük, tudják, hogy rájuk gondolunk. Úgyszólván kész üdvözlő szövegek közül választjuk az egyiket vagy másikat. Néha ezt tesszük a szó szoros értelmében. Aláhúzzuk a posta által javasolt üdvözlő mondatok közül a legkevésbé idegenszerű mondatot. Az ilyen üdvözlő lap „tartalmát" ki lehetne egyetlen jellel, a lap vagy távirat keretének színével fejezni. A kondoleáló távirat alig tartalmaz több információt, mint amit a gyászkeret már úgyis kifejez. A postai gyakorlatban különbséget is tesznek redundens üdvözlőlap és egyéb információt is tartalmazó közlemény között. Magyarországon 20 filléres bélyeget kell ragasztani vidéki képes levelezőlapra, ha a lap üdvözleten kívül más információt nem tartalmaz. Egyébként azonos körülmények között hasonló terjedelmű (kevésbé redundens) közlemény portója 40 fillér. A költő nem érheti be, úgy látszik, ezzel az olcsóbb megoldással. A szerelmes vers mondatait nem válogathatja össze valamelyik szerelmi levelezőből. Ha egy művész mozaikkockákkal képezi le modelljét, nyilvánvaló, hogy ábrázolása annál pontosabb, minél kisebb mozaikkockákkal dolgozik. Ugyanez áll a szavakkal való ábrázolásra is. A köznapi beszéd nagyfokú semantikai kötöttsége, a semantikai elemek erős tapadása csökkenti a nyelvi forma rugal-**Stépahe Mallarmé, Correspondance 1862—1871. Paris 1959, 103. 15 MICHATJD, Mallarmé. L'homme et l'oeuvre. Paris 1953, 26.