Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Fónagy Iván: A hang és a szó hírértéke a költői nyelvben 73

A HANG- ÉS A SZŐ HÍRÉRTÉKE A KÖLTŐI NYELVBEN 85 másságát. Minél kisebb semantikai elemekből áll a nyelvi forma, annál engedelmesebben simulhat a kifejezendő tartalomhoz. Minél jobban függnek egymástól a szavak, minél nagyobb az átmenet-valószínűség (transition probability), annál lazább a mondat és a valóság kapcsolata (vö. 4. ábra). Ha nyelvi szabály (a horizontális kötöttség) határozza meg, hogy egy jelzett szóhoz milyen jelző járulhat, hogy az állítmányt milyen hasonlattal egészíthetem ki, akkor ez a jelző, ez a hasonlat alig hoz be új elemet a valóságból, egyszerűen erősíti, aláhúzza a jelzett szóban, az állítmányban már kifejezett hírt. (BALLY, Traité de styl. fr. I, 70 k.). A jelző, a hasonlat eredeti jelentéséről gyakran nem veszünk már tudomást. is Sí, Si 2 S?3 Szí Sí: Sz-4. ábra. A kötetlen és kötött szókapcsolatok sémája. Sz = szó, T =? tárgy. A kötött szókapcsolatokban (jobboldalt) a szavak közötti kohézió lazítja a szavak és az ábrázolandó valóság kapcsolatát. A XIII. századbeli francia hallgató vagy olvasó aligha érezte át az ilyen sorok komikus báját: Douce dame, froiz glaives vos destroigne!16 (Édes hölgyem, járja által hideg acél a tested!) Nem lepte meg őket nyilván az sem, hogy Aucassin az egyfogú, szénfekete, 'torzonborz, dagadt ajkú szörnyszülött „B i a X frere"-vel (Szép öcsém) szólítja meg (28, 15 — 25). Ezek a jelzők nem deskriptív jellegűek, nincsen semmi kapcsolatuk a megszólított testi vagy erkölcsi tulajdonságaival. Semantikai egységet képeznek a jelzett szóval és egy adott helyzethez kapcsolódnak, mely automatikusan váltja ki a megszólítást. Lényegében azonos ez a folyamat azzal az alacsonyabb szinten lejátszódó, jól ismert, mérhető jelenséggel, melyet adaptációnak hívnak.17

A bőr egy adott pontját érő folyamatos nyomás egyre csökkenő ingerületet vált ki. Érzékszerveink egyre kevésbé közvetítik a hírt. (Éppen ezért rendes körülmények között nem érezzük testünkön a megszokott ruhát.) A szokatlan, váratlan jelző, nem kerülheti el a figyelmet. Körül szomorú, déli zaj csörög. (Tóth Árpád, Kisvendéglő) 16 Chansons satiriques et bachiques du XIIIe siècle. Éd. par A. Jeanroy et A. Langfors. Paris, 1921. 46. 17 J. GOTTSCHICK, Die Leistungen des Nervensystems. Jena 1951, 69.