Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Fónagy Iván: A hang és a szó hírértéke a költői nyelvben 73

A HANG- ÉS A SZŐ HÍRÉRTÉKE A KÖLTŐI NYELVBEN 75 kitalálni, melyik lesz a következő szó, mint a köznapi nyelvben, mintha, teszem azt, újságcikkekről lenne szó. A metrum, a rímek nagyon megkönnyítik a dolgunkat. A metrum segítségével többnyire meghatározható, hogy hangsúlyos vagy hangsúlytalan (resp. hosszú vagy rövid) szótag következik-e, a rímek megkötik a sorvégi szó utolsó (esetleg két utolsó) szavának magánhangzóit és erősen korlátozzák a mássalhangzók variációs latitüdjét is. Robert Frost, amerikai költő és esztéta azt tanította előadásaiban, hogy a költő csak addig szabad, mig az első szót le nem írta. Ez az első szó meghatározza már a vers jellegét, ahogyan az első versláb meghatározza a vers ritmusát. Mondatról-mondatra, szakaszról-szakaszra egyre szűkebb térre szorul a költő választása.63, E 80-\ 70 60 * 50-40-30-20-10-1 2 3 4 5 6 7 ö~ 9 íÖ 2. ábra. Ady „Valaki útravált belőlünk" c. verse egyes sorainak ( — -), egy újságcikk ( ) és egy két lány közt lefolyt beszélgetés első tíz mondatának ( ) semantikai „entrópiája" 20 kísérlet alapján. A függőleges tengely számai a kötetlenség fokát, a vízszintes tengely számai a vizsgált mondatok sorrendjét jelzik. A valóságban ennek ellenkezője tapasztalható. Huszadik századi magyar versekkel, magnetofonra vett beszélgetések lejegyzett szövegével, mai újságcikkekkel végzett kísérletek arra az eredményre vezettek, hogy (modern) versek esetében van egy mondat kipuhatolásához a legtöbb találgatásra (guess) szükség (vö. 2. ábra). Ez azt jelenti az információ elmélet nyelvén megfogalmazva, hogy a verseknek nagyobb a hírértéke, nagyobb az „entrópiája". Az újságcikkekben, a mindennapi beszélgetésekben több a felesleges, redundens elem. A hír (information) szó értelme az információ elméletben részben tágabb, részben pontosabban meghatározott, mint a köznyelvben. Minden hang vagy fényrezgés hír forrása, tekintet nélkül arra, hogy nyelvi értelemben jelentős-e vagy sem. Hírről« beszélhetünk valahányszor a jeladó, a hírforrás több lehetséges jelből, egy bizonyos jelkészletből az egyik- vagy másik jelet választja ki. A hír tehát valamelyik jel kiválasztása egy meghatározott jelkészletből. Minél nagyobb készletből választ szabadon a jeladó, annál nagyobb a közlés hírtartalma, hírértéke, 6a Vö. J. W. BLACK—W. B- MOORE, Speech, Code, Meaning and Communication. New York—Toronto—London, 1956, 95 és k.