Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Hajdú Péter: A szomojéd sámánok kategóriáiról 51

60 HAJDÚ PÉTER Az elsőként említett elnevezés az uráli eredetű 0. Sj. pëtl'ë, OP. fette 'Hälfte, Stück' szó ~j képzős származéka. À 'Hälfte' jel.-ű szónak ugyancsak -/ képzős származéka a sámán segédén kívül azt a rénszarvast is jelöli, amely — kettős fogatban — a vezér-rén mellett (vagyis jobboldalt) — hármas-, négyes-, ötös- vagy hatos-fogatban — a baloldali vezér-réntől legszélre jobboldalt van befogva, ill. amelyik általában a vezér-rén mellett, vagyis tőle jobbra áll: OP. pëttëj stb. 'das Renntier ganz rechts im Gespann; auch überhaupt ein Renntier, das neben das Lenkrenntier angespannt wird'. „Dieses Wort bedeutet im Jurakischen auch überhaupt ein Gespannrenntier, das kein Lenkrenntier ist" (LEHTISALO 1932 : 23), vö. még (Wb. 376b) T. %abortta rfLEr%am'! p'ettejrjäß 'eJas Elchbeinartige (Renntiername) spannte ich als Seitenrenntier an'. Ezenkívül azonban ugyanezen -; képzős szó, ill. ennek -kko kicsinyítő képzős további származéka még a sátor üres, bal felét is jelentheti: (Wb. 376b) O. nîd'e pëtëî nânna parkkasi' rfimtV 'seine Söhne sitzen nackt auf der leeren linken Seite des Zeltes', 0. pëttëikku, OP. pietl'eikku, Sj. pëtëïkko stb. 'leere (nicht mit einem Bett versehene) linke Seite des Zeltes'. Tudnunk kell ui., hogy a szamojéd sátort a tűzhely, ill. a tűzhely fölött vonuló két vasrúd, mely az üstkar felfüggesztésére szolgál, két részre felezi, s ezek közül a bejárattól jobbra eső rósz a fontosabb. A fekvőhelyek általában ezen az oldalon vannak, a másik rész üres. Előfordul azonban, hogy a sátorban két család lakik, s a baloldal is ugyanolyan berendezésű, mint a jobboldal. A tekintélyesebb család, a gazda családja azonban ekkor is a jobb oldalt foglalja el, a'sátor kevésbé megtisztelő bal felepediga ,,társbérlő"-nek marad (1. POPOV 1948: 84—7, 79 és NarSzib. 618—9). Mindezekben az esetekben az elnevezés úgy alakult a 'Hälfte' jel.-ű szóból, hogy a megnevezendő fogalmi kategóriát egy fölé rendelt s vele szorosan egybetartozó kategória kiegészítő részének, alkotó elemének fogták fel. A tűzhely által kettéosztott sátor jobb, fontosabb részének velejáró, de alárendelt része a másik fél, a sátor baloldali területe. A befogott szánban a jobboldali legszélső rén egységet alkot a vezér-rénnel, de alá is van rendelve neki. Ez különben a rének befogási módjából is látható: a szán ülésének a két szélső deszkájához ui. a szántalp felgörbülő végén át egy-egy korong van odaszíjazva, s e korong lyukain át fűzik be a szabadon futó istrángot, melynek egyik vége a-vezér-rén, a másik vége pedig a szélső (ill. hármas-, négyes-, ötösfogat esetén a legszélső) rén hámövéhez van erősítve: a két állatnak tehát egyforma erővel kell húznia, hogy az istráng a helyén maradjon. Ha kettőnél több rént fognak be a szán elé, akkor a két szélső rén közötti rénszarvasok a két oldalsó korong közt húzódó istrángdarabra külön, e célra felszerelt korongokhoz vannak erősítve (LEHTISALO 1932 : 120 és 14., 15., 16. ábra és VASZILJEVICS-LEVIN: SzovEtn. 1951/1, 68—9). A rénfogat két fix pontja tehát a két szélső rén. Ezek közül természetesen a baloldali, a vezér-rén a fontosabb (ezzel irányítják hajtás közben a fogatot), a másik inkább segítője, kiegészítője, képletesen mintegy a fele amannak. Ilyen elnevezések láttán nem meglepő, hogy a sámán segédét is a 'fél' szó származékával jelölik, hiszen a sámánkodásban a két személy olyannyira egységet alkot, hogy a segéd nélkül nem lenne tökéletes a sámán munkája. Az e típusú elnevezésekben ugyanaz a szemlélet nyilvánul meg, mint a magyar R. fél, mai feleség 'uxor' szóban, melynek alapja az, hogy a magyar a házaspárt két /eZ-ből álló egységnek tekintette. A sámán segédének másik elnevezése a meAbmana 'HOMOIUHK uiaMaHa', az (Wb. 481—2) O. telttä 'die letzten Worte des Liedersängers, des singenden