Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Hajdú Péter: A szomojéd sámánok kategóriáiról 51

A SZAMOJÉD SÁMÁNOK KATEGÓRIÁIRÓL 59 sombe-rnat] 'zaubern'; somberi-gum 'Zauberer', (PROKOFJEV: UngJb. XI, 477) Taz zűmmtW kup 'der Schamane', (PROKOFJEVA 1949 : 338) cyMUbimbiAb uyn •'iiiaMaHCKHH qejroBeK' stb. rv kam. (CASTR.) sama-ïam 'zaubern', (DONNA samo-ïàm, sämd-1'äm 'schamanierèn' stb. A szócsalád eredetére 1. HAJDÚNyK. LVI, 53 kk. 2.3. A jurák varázslók, sámánok közt a legalsó helyet foglalják el az álomlátók, akiknek összetett elnevezéseiben utótagként nem is a tädihe, hanem az 'ember' jel.-û szó fordul'elő, s ebből következtethetőleg a sámán fogalomkörének tulajdonképpen csak a perifériájába tartoznak: (Wb. 145—6) Nj. jüttissämml niesseä 'Zauberer, der nur aus dem Traum wahrsagt', es jüttirtas niesseä 'Zauberer, der aus dem Traum wahrsagt'. A jüttissämml melléknév a Nj. jüttl 'Schlaf, Traum' szó -sämml nom. possessoris képzős alakja ( ~ tundrái -saßäei ; erdei VERBOV 57: -samej: pl. tl 'oJiëHb': tësamej 'ojienn HMeioiHHH'). x\z első kifejezés tehát szószerint 'álmas [ti. akinek álmai vannak, álomlátó] ember'. A második kifejezés igei származék. Az augm. 0. jüdért's 'träumen' (<0 O. judëià.) igének megfelelő Nj. augmentatív *jüttirs inf. nem mutatható ki a szótárakban, de a jüttirttas szóban ennek az augm. képzős 'álmodni' jel.-ű igének jelenidejű participiumát kell látnunk: 'álmodozó ember'. E két utóbbi elnevezés szinonimája az a kifejezés, melyet LEHTISALO a legjelentéktelenebb „sámán" erdei jurák nevekónt említ (LEHTISALO 1924 : 145): (Wb. 54b) Nj. ßennuj sí niesseä 'Mensch, der durch ein Wurzelloch sieht' [szósz, 'gyökér-lyuk ember'], vö. még: ßännu simnae yinnirrjae 'er sieht durch ein Wurzelloch (sagt man von einem Menschen, der im Traum od. dank seinem Scharfblick wahrzusagen versteht od. von übernatürlichen Dingen weiss)' [szósz, 'gyökérlyukon át néz']. A kifejezés magyarázata abban rejlik, hogy a jurákok hite szerint a rossz, alvilági szellemek a föld alatt, egyesek a fák gyökérzete alatt laknak (pl. pärn§: LEHTISALO 1924 : 41—2). 2.4. Nem tartozik a szoros értelemben vett sámánnevekhez a most következő két szó, melyek a sámán segédét jelentik. Mégis tárgyalnunk kell őket, mert a sámán segédének fontos szerepe van a szertartásokon, s ő maga is lehet kisebb képességű sámán (CASTRÉN 1853 : 193; CASTR.—JOKI 138), bár ezt a szerepet más is elláthatja. Feladatához tartozik, hogy a szertartás megkezdése előtt a tűz fölé tartsa a sámándobot (a bőr így megfeszül, s a dob hangja erőteljesebb lesz). Az ő hivatása, hogy a sámán által énekelt, olykor érthetetlen szöveget a hallgatóságnak megismételje, mintegy tolmácsolja, s midőn a sámán extázisba jut, ő dobol tovább, mert e nélkül a sámán lelke nem juthatna vissza testébe10 (LEHTISALO

1924 : 153—5 és uő.: JSFOu. XLVILI/2, 12; PROKOFJEVA 1951 : 148—9; CASTRÉN—JOKI 138; a tavgi-szam. sámán segédére vö. POPOV 1936 : 100). A sámán segédének megnevezésére használatos két szó: (Wb. 376) OP. pël'l'ëj 'Gehilfe des Zauberers, der den Gesang des letzteren wiederholt', és (PROK. 1951 : 148) meAbmaw 'noMOiUHK iuaMaHa', ill. (Wb. 482) O. telttarjköda, Szj., Szjo. te'elttaqköda 'wer die letzten Worte des Sängers oder Sagenerzählers wiederholt, wenn dieser von Zeit zu Zeit innehält'. 10 Hasonló funkciója volt

a lapp sámán segédének is. OLSEN szerint a sámán segéde az elrévült varázslót kelti életre : megkeresi a varázsló lelkét, utána megy a hegyek belsejébe, tavak alá, s onnét hozza vissza (HOLMBERG 1915: 105 — 6).