Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Hajdú Péter: A szomojéd sámánok kategóriáiról 51

56 HAJDÚ PETEK 'sámán' jel.-ű fäd%'eiilakult, nem tudjuk kimutatni, de annak egy származékát láthatjuk a rénszarvas-tenyésztés terminológiája körébe eső egyik jurák szóban. Ez a szó: (Wb. 477) O. tädarä 'brünstig, geil sein' (Tier, Vogel); halb verrückt sein',6 OP.

'brünstig sein, sich begatten (von Renntieren; auch von dem Koitus der Menschen. . .)', O. tädarämbada tl 'brünstiges Renntier', T. tädaßßl 'halb verrück t',6 Kisz.

tätmaj 'von der Begattung erschöpft'. A tädarä igében a -rä augm. deverb. képző mutatkozik, vö. O. sedorä augm. -<: sedä 'nähen'; 0. numrä 'hochmütig sein' <: vö. Lj. niïmas id. stb. (LEHTISALO 1936: 189). Az önmagában ma már ki nem mutatható Hadatő ezek szerint valaha általában a felingereltség, elrévülés, extázis állapotát jelölhette, s ebből alakult a *-p- elemű képzővel, eredetileg 'révült', 'extázisba jutott' jelentéssel a 'sámán' szó. Az alapszó kiveszett, legalábbis nem tudjuk adatolni, -rá képzős származéka azonban a félbolondság, kergeség állapotának, ill. a réntartás szókincsében a sexuális felhevültségbe jutott állat állapotának jelzésére vált használatossá. Jelentéstani szempontból nincsen nehézség ebben a magyarázatban: a révülés, az extátikus állapot — a sámán tevékenységének ez a legfontosabb vonása —- könnyen válhatott a sámán elnevezésének alapjává, s a révülésnek egy más természetű kábultságra — jelen esetben pl. sexuális felhevültségre — vonatkoztatása ugyancsak érthető, és nem meglepő.7 Az

ige 'halb verrückt sein' jelentése is önként adódik a 'révülni' jelentéiből. Hangalaki probléma sincs az általam előadott magyarázattal kapcsolatban. Az ige szóközépi -d-jével szemben a 'sámán' jelentésű jurák szóban ugyan szóközépi -d- (-8-) hangot találunk (ennek az erdei nyelvjárásokban szabályosan -t's- felel meg). A jurák -d'- (~ erdei -t's-) azonban — miként a hasonló jelenségek tömege — a palatális magánhangzó előtti helyzettel magyarázandó (vö. O. yilttarä 'vornübergebeugt sein' n^ %ilt'ert'ê 'sich herabbei^gen'; O. fiidä 'scheren' ^^pit femme 'Eigentumsmarke'; 0. rjidä 'aufhängen' ~ r\idùs> 'Henkel' stb. Wb. 185b, ß87b, 34). 2.1.1. A täd'ide nemcsak a 'sámán' általános megnevezése a jurákban, hanem a sámánizmus terminológiájának több tagja sarjadt ki belőle. E szó származéka pl. a 'varázsolni' jel.-ű ige: (DUNYIN-GORK. 2) madéőmemy 'uiaMa-HHTb', (TER.) made6memzo(cb) 'maiviaHHTb, KOJiÄOBaTb, Bopo>KKTb', (CASTR.) tädieibt'erjudm, tädieibtierjudm 'ich zaubere', (Wh. 478a) O. tädfrpt'serjkö, Szj. täd'ept'erjkö 'schamanisieren', Nj. tät'sipeät! 'schamanisiere!', Kisz. tät'ipeätrja 'er schamanisiert', meg a 'varázsló segítő szelleme' jel.-ű szó: (VERESCSAGIN 159) madeőqio 'flyxn, noAMHHeHHbie Hyiviy', (SCHRENCK 273) tádébzo 'Geist', (CASTR.) tädiebt'u, tädieibt'u, tädiebcu, tädiebco 'dienender Geist des Schamans', (Wb. 478a) 0. täd'eptsü, Szj. tad'ëïpt'sô, U—C. tädeptso, Sjo. tädebt'sö, Nj. tät'sip'eäpt'sü 'helfender Geist des Zauberers'. A 'sámánének' egyik elnevezése is ezzel a szóval függ össze: (Wb. 187a) Nj. tät'sipäfmae [= nom. actionis] kinnapts 'Zauberlied' (szósz, 'varázslás ének'), ill. összetételként saját feljegyzésem szerint: BZ. tad'iÊe^zo 'uiaMaHCKaji necHfl'. A 'vmivé válást' jelentő 6 Az

én kiemelésem. — H. P. 7 Analógia gyanánt arra hivatkozhatunk, hogy

PAIS DEZSŐ szerint (PAIS 13) a m. réj, rév, reg szók a varázslatos kábulaton kívül más jellegű kábult állapotot, pl. az ital mámorát is jelenthették, s e jelentés feltevésével kapcsolja PAIS a szócsaládhoz a m. részeg szót. . '\,