Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Gáldi László: P. Hartmann, Wortart und Aussageform (ism.) 387

ISMERTETÉSEK — SZEMLE 389 téssel bírhat. Persze mindeme keresgélést szintaktikailag csak akkor tudjuk hasznosítani, ha egy negyedik helyen (20) megtaláljuk az ibu djari kifejezés szerkezetét megértető alaptörvényt is, ti., hogy a malájiban mindenféle jelző feltétlenül a jelzett szó után áll, tehát — BALLY terminológiájával élve — a déterminé -f- déterminant képletből kell kiindulnunk. Nem lett volna helyesebb ezt a szóképzésben is érvényesülő elvet mindjárt akkor közölni, amikor az első konkrét példákra került sor, s nem vallott volna-e óvatosabb eljárásra, ha a nem attiibutív jellegű, de ugyanitt említett ibu-bapa 'szülők' kifejezéssel kapcsolatban mindjárt közli a szerző: kötőszó nélküli parataktikus szerkezettel vagy, ha tetszik, hendiadysszal van dolgunk (vö. ia-jia) ? — A magyarázatok hiányosságára, nehezen összekereshetőségére íme még egy példa. A 22. lapon, DEMPWOLFF nyomán, ezt a nem éppen népmesei egyszerűségű, hanem nyilván nyelvmestertől származó mondatot olvassuk: orang pen-jurát itu lain daripada jang men-jurát 'Mensch Schreiber der (ist) verschieden von (dem) der (gelegentlich) schreibt', vagyis 'az írnok nem olyan ember, mint az, aki éppen ír'. E mondattal kapcsolatban HARTMANN sajnos csak a pen*jurat nomen agentis-t és a men-jurát nomen actionis-t magyarázza (az utóbbi itt a ragozott igét pótolja), de sem azt nem tudja meg az olvasó azonnal, mi is itt az itu szóelem, sem pedig azt, miféle szó lain, daripada és jang. Ismét csupán a példák egymásra vonatkoztatása és szinte az egész első fejezet kicédulázása segít: a 24. lapon a tuan itu 'jener Herr' szintagma elárulja, hogy itu nem vonatkozó, hanem távolra mutató névmás, tehát a közelre mutató ini (vö. 57) párja3 (32—33). A keresgélés további részleteit talán fölösleges is előadni: csak annyit még, hogy a daripada partikular ól először csak jóval távolabb, a 68. lap egyik jegyzetében hallunk (daripada 1. 'vom Ort', 2. 'seit', de az elrendezés már tőlünk származik!), s hogy a ,,melléknévi" és ,,igei" jelzőt (vagy értelmezőt)4 kapcsoló

jang-iól ismét másutt van szó, a 34. lapon, persze utalás nélkül a korábban magyarázat nélkül hagyott jang men-jurat mondatpéldára! Ehelyett hamisítatlan indoeurópai szemléletről tanúskodik a szerző következő megjegyzése: „Interessant ist auch [!], dass die 'nota relationis' jang nicht nach Genus, Numerus veränderlich ist wie unsere Relativpronomen" (i. h.). Alakilag változatlan vonatkozó névmásokat igazán nem kell még indoeuropeistáknak sem Indonéziában keresniök; elég a román ce vagy az olasz che hasonló sajátságaira gondolniuk. • • Természetesen senki sem kíván a szerzőtől, alig 50 lapon, rendszeres indonéz' nyelvtant; mindössze azt óhajtanok, hogy vagy tartalmazzon a szöveg pontosabb utalásokat, vagy pedig az indoeurópai szellemű fordítást mindenkor kísérje megfelelő szó szerinti átültetés, az egyes szavak magyarázatával és a lehető legkevesebb betoldással. Új-e ez a kívánalom? Mintha már FiNCKnél (Die Haupttypen des Sprachbaus) és a"Les langues du monde szövegközléseiben is láttunk volna effélét. Mindeme nehézségek ellenére HARTMANN összefoglalása persze bőven tartalmaz érdekesnél érdekesebb részleteket; ezúttal csak néhányra óhajtunk utalni. A nemek megkülönböztetésére csupán nominális attributiv szintagmák szolgálnak (29: a 'kakas' ajam djantan 'Huhn-Mann', a 'tyúk' pedig ajam belina 'Huhn-Weib' (HARTMANN pontoskodó fordítása szerint : „Huhn-Weibchen', de az indonéz szóban nincs diminutiv képző). — A többes alak (30) puszta szóismétlés, esetleg gyűjtőnév-képzővel: buah 'gyümölcs', buah-buah 'gyümölcsök', buach-buah-an 'mindenféle gyümölcs'. A plurálist — a beszédhelyzetnek megfelelően — sokszor beleértik a mondatba: buah itu nanas dan pisang 'a gyümölcs ananász és banán' (persze több darab mindegyikből). — A legegyszerűbb mondat szerkesztése is tele van, főleg az indoeurópai nyelvekhez képest, különös buktatókkal; e kérdést: ki járadtt így kell megfogalmazni: siapa-kah jang lelah, vagyis 'ki vajon, aki fáradt?', s a felelet így hangzik: saja-lah jang lelah ini 'én vagyok fáradt', vagyis maláji gondolkodás szerint: 'én bizony, aki fáradt itt' (33). Ebből a példából egyébként az is kiderül, hogy ini 'ez' szócskának 'itt' jelentése is van, sőt nyilván az utóbbi volt az eredetibb. — A lelah 'fáradt' jelentésű tőből ber- praefixummal 'fáradozni' jelentésű szó képezhető, ez azonban nem ige, hanem csupán állapotjelölés, hiszen pl. 'tegeződni vkivél' így fejezendő ki: ber-aku dan ber-engkau (50; vö. aku 'én', engkau, kau 'te' (32), a kifejezés jelentése tehát: 'én-te állapotban levés'). — S végül még egy gyöngyszem: ezt a mondatot „beismered-e bűnödet ?" így mondják: kau-aku-kah dosa-mu, ahol is kau 'te', aku 'én', kah kérdő partikula, dosa-mu pedig 'bűn-tied' (vagy 'bűn-3 Megjegyzendő, hogy e deiktikus elemekről még a „Pronomen" című alfejezet sem mond semmit! 4 E fogalmakra

HARTMANN E. LOCKER nyomán hivatkozik: Nominales und verbales Adjektivum. Wien, 1951. 12 Nyelvtudományi Közlemények LXII.