Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Gulya János: A manysi nyelv szóvégi magánhangzóinak történetéhez 33

A manysi nyelv szóvégi magánhangzóinak történetéhez 1. KÁLMÁN BÉLA legutóbbi cikkeiben több helyütt is foglalkozik a manysi nyelv szóvégi magánhangzóinak a kérdésével. Á manysi nyelv orosz jövevényszavainak szóvégi magánhangzóiról írt munkájában (Die Auslautvokale der russischen Lehnwörter im Wogulischen: UAJb. XXVIII. 265 kk.) a PALLAS-szótár1 adataira támaszkodva kimutatja, hogy a XVIII. század folyamán a ma már kihalt déli (Csuszovaja vidéki) nyelvjárásban még megvolt a tővégi magánhangzó (i. m. 266; lásd még: Uő.: NyK. LIX, 244; NyK. LX, 69). Ugyancsak foglalkozik a kérdéssel „L'histoire des voyelles finales des langues finno-ougriennes" című, összefoglaló jellegű előadásában (ALH. VIII, 99 kk., különösen: 102—3; NyK. LX, 409 kk.) Az alábbiakban megkísérlem, hogy KÁLMÁN BÉLA megállapításait XVIII. századi kéziratos manysi szójegyzékek anyaga alapján — amelyeken többek között a PALLAS-szótár manysi szóközlései is alapszanak — néhány szempontból kiegészítsem. t 2. A kérdéses szójegyzékeket 1956 és 1957 folyamán kutattam föl, másoltam és fényképeztettem le a leningrádi (ApXHB AKafleMHH HayK CCCP; PyKonHCHbiH oTaeji Tocy^apcTBeHHOH nyÖJiH^HoM ÖHŐJinoTeKn HM. M. E. CajiTMKoBa-IIJeApHHa), illetve a moszkvai (LJeHTpaJibHbiH rocyAapcTBeHHbifí apXHB ApeBHHX aKTOB BMocKBe) levéltárakban. 1957 végén és 1958 elején ugyanezeken a helyeken KÁLMÁN BÉLA is végzett levéltári kutatásokat és hazatérte után levéltári feljegyzéseit — köztük 5 igen értékes szójegyzéknek a másolatát — rendelkezésemre bocsátotta. így anyagomat az ő gyűjtése, valamint 1958 folyamán az említett moszkvai levéltártól utólag megrendelt kéziratos mikrofilm anyaggal kiegészíthettem. Az egyes kéziratok forráskritikai megvizsgálása után kiderült, hogy azok — a nyelvjárási szempontot is figyelembe véve —• 24 forrásra mennek vissza. A szójegyzékek nyelvjárási megoszlása a következő: a déli nyelvjárásterületről (Kungur, a Csuszovaja-folyó, Verhoturje, a Tagil- és a Tura-folyó vidékéről) származik 8 szójegyzék, melyek közül egy, a Déli-Szoszva mellókén gyűjtött szójegyzék a délivel párhuzamosan nyugati nyelvjárási adatokat is tartalmaz; az északi nyelv járásterületről származik 6 szójegyzék, a n y ugatiról 8 (Cserdin, Szolikamszk, a Tura-folyó, valamint a Verhoturje 1 P. S. PALLAS, Linguarum totius orbis vocabularia comparativa, Petropoli 1786—9. I-IL k. «J Nyelvtudományi Közlemények