Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - A. Kövesi Magda: Adalékok rokonságneveink történetéhez 281

Adalékok rokonságneveink történetéhez Az indoeurópai és finnugor rokonsági elnevezések, illetve az azokon alapuló rokonsági rendszer alapvető különbségét kutatóink abban látják, hogy az előbbiben inkább az összefoglalásra, utóbbiban az egyénítésre való törekvés, ösztön jut kifejezésre. Amíg az indoeurópai nyelvek kollektív elnevezéseket használnak pl. a férfi- és nőtestvér jelölésére (fráter ^ soror ; Bruder ~ Schwester) és csupán körülírással tudnak annak az ego-nál idősebb vagy fiatalabb voltára utalni (senior v. junior fráter v. soror, älterer v. jüngerer Bruder, ältere v. jüngere Schwester), addig a finnugor nyelvek rokonsági terminusai egy a finnugor nyelvcsaládra jellemző egyénítő felfogásmód tükröződéseképpen korkülönbségek kifejezésére is képesek. Külön szavuk van az idősebb és fiatalabb fiú- és leánytestvér megnevezésére bátya ^öcs; néne ^hug ; votj. (MUKK.) nun, nuna, nunaj 'bátya', vln 'öcs'; md. (AHLQV.) E. batäi 'älterer Bruder, Vaterbruder'; (WIED.) E. batska 'jüngerer Bruder; jüngerer Bruder der Frau. L. erről a kérdésről: BUDENZ: NyK. I, 310; OSTHOFE, Vom Suppletivwesen der indogermanischen Sprachen (Heidelberg, 1900), idézi PETZ G.: NyK. XXXII, 221—23; BEKE: Nyr. LXXIV, 219—20, 344; U. HARVA, Der Bau des Verwandtschaftsnamensystems und die Verwandtschaftsverhältnisse bei den Finnougriern: FUF. XXVI, 98 kk.; legújabban W. STEINITZ, A finnugor rokonsági elnevezések rendszere: I. OK. X, 321 kk. Hogy ez a korkülönbséget feltüntető osztályozás, amely az egész finnugor rokonsági terminológián végigvonul valamilyen ősibb kezdetlegesebb szemléletet tükröz-e, amely inkább meg tudja fogni egy egységesnek látszó fogalom konkrét árnyalatait, mint magát az általános absztrakt fogalmat, vagy pedig egy sokkal bonyolultabb, differenciáltabb, bizonyos absztrahálásra képes gondolkodásmód eredmónye-e, ahogy STEINITZ gondolja (i. m. 332), azt pillanatnyilag nem tudnám eldönteni. Amit STEINITZ felfogásának támogatásául említhetnék az az, hogy ebben a látszólag kezdetleges egyénítő osztályozási rendszerben az ego rokonsági kapcsolatainak olyan bonyolult sokfélesége és néha árnyalatokba menő finomsága tükröződik (1. erre KARJALAINEN : FUF. XIII, 207—95), ami már feltétlenül bizonyos absztrahálásra való képességet tételez fel, még ha ez a képesség nem is jutott el a logikai fogalomalkotás későbbi formájához. Pl. az osztj. jaj jelentései: nemzetségbeli férfirokonom, aki egy generációval idősebb nálam, de mellette nem egyenesági rokonom, mint pl. az osztj. asi 'apám', hanem oldalági. Ilyenformán a jaj elnevezés alkalmassá vált egy egész rokonsági csoport jelölésére, amelybe beletartozott: az ego bátyja, apjának öccse, nagybátyjának fiai, mostohaapja, távolabbi nemzetségbeli és nála egy foko-