Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Vértes Edit: A szurguti osztják nyelvjárások hangjelöléséről és hangmegfeleléseiről 255

A SZURGUTI OSZTJÁK NYELVJÁRÁSOK HANGJELÖLÉSÉRŐL ÉS HANGMEGFELELÉSEIRŐL 267 *ouyp'i* 'Tür' a példamondatokban "oyp'i, is, és V yp'\t&*3 a loc, Mj. oyypV, Likr. œlfpÇ, VK. oyp\, Vart. á>yp£ "(15a). Van azonban olyan példánk is, ahol a fakulta tivitás'e? ak TYERJosxiNnál található meg: c BM9T (60), cyxiV9T (109, 111) — Jg. Sdowmdt 'Birke' (2252), Trj. Sduymaf, Mj., Likr. sd.ymeï, VK., Vart. sgymdf (860a). Utóbbi példáink után nem különösebben meglepő, hogy van az ábécéskönyvben olyan B-vel írt szó, mely a Jg.-Trj. feljegyzésekben a y típusúak közé tartozik, ül. csak más magánhangzóval a tőben válik yo típusúvá: HëBJi'9rçc9X 'riajiacb' (124) ~ Jg. nöd^'^m, nùwldm, nùwlà 'nachjagen, verfolgen' (1495), Trj. nö^dAtä'3, nü'd.tä'3 (612a). TYEBJOSKXN kétféleképpen jegyezte fel a c"x9C (52, 53 stb.) >>> C"B9C (57) szót, a finn tudósok feljegyzésében mindig yo típusú: Jg. S90wwds

'Herbst' (2184), Trj. sjuyds, Likr., Mj. SdxydS, VK., Vart. soyds (829a), CASTKÉN: sugus. E szó származékát a tankönyv "csak x-vel közli, pontos átírása viszont csak yo-s: c C9iv9C 'hacTymuia ocehb' (52) ~ Trj. sàuySdmtai3 ['őszre fordulni (idő)'] (829a). TYERJosKiNnál kb. tíz -x-val feljegyzett, PAASONEN és KAEJALAINEN átírása alapján is yo-snak minő ítendő szó található, pl. exgp (54, 132) ~ Jg. owr" 'hoch' (1523), Trj. eóy>ydf

(de a loc. '<Jd%n3, transi. Wâr^stb., vagyis y típusú), Mj. uy§rc (o_

yâr^rLikr. gyér', VK. öyír', Vart. œyvr^(25&). Van Trj.ban és Mj.-ban is fakultatívnak feljegyzett példánk: ëX9TTa (67) >o Jg. irwwU.am 'kommen ankommen' (350), Trj. ioydlä'3, iouy^lä^3, Mj. ioy9'tâY3, iöyy"ftäl3, Likr. io^d'iäys, VK. öydta", YSbTt7ipyd idï (152b), CÀSTRÉN jugocem. Valószínűleg a példák kis számával magyarázható, hogy egyetlen Likr. példában sem találunk e csoportban yo-t, csak szóvégi helyzetben. További idetartozó példáinkban a yo (^y)-nak megfelelő x-t ë (4 esetben), 0 (2 esetben) vagy y előzi meg. A rçe v9Ji' 'ÓOKHT' (123), rçyxji'yB 'MM. . .6e>KajiH' (129) ige Trj. megfelelőit a y típusba kellene sorolnunk: fö^iä^ 'laufen', kö^dAAdin, kuypm', kuy_dà (294a); a Jg. alakok a tőhangzó szerint váltakoznak: ködLLdm, Imiwldm, kuwlà (483). , Valamennyi eddig felsorolt, vagy csak szám szerint érintett -x- ?& -yo(~-y-) típusú példánál a vizsgált mássalhangzót a, ë, e vagy y előzte meg, y csak ez utóbbi esetben. Van további 6 példánk, melyben ez utóbbi hangkapcsolat szerepel; ezeknek érdekessége az, hogy PAASONEN mindegyik esetben -w-t, KABJALAINEN y-t jegyzett fel, 70-t egyszer sem, pl. ny>9Ji' (36, 146) ~ Jg. pàwfr 'Dorf (1923), Trj. P'ÜHA, Mj. p&dA, Likr. püydd; VK. püydt, Vart. püydL (675a); sőt itt még Jug. jelzetű adat is található püJdA alakban. (A Jg. ~uw-,-uw ~Trj. -uy-, -uy megfelelésről vö. STEINITZ i. m. 129). TYERJOSKIN szóvégi -x betűinek kb. 20 esetben -y típusú hang felel meg, de a -yo típusúak száma is eléri a 15-öt. Csak egy esetben előzi meg u a szóvégi hangot, ekkor — éppen úgy, mint szóközépen — PAASONEIÍ -w-t, KAEJALAIKEN -%-t jegyzett fel: K)X (65, 66 stb.) ~ Jg. -ùw' 'Baum, Brennholz' (366), Trj., Mj., Likr., Vart. iiïg, VK. iux (143b). A példáknak kb. háromnegyed részében a -yo típus három nyelvjárásra (Trj., Mj., Likr.), egynegyed részében csak a Trj., és a Mj. nyelvjárásra terjed ki, de mindhárom nyelvjárásban van -yo~ -y, ill. -yo- <>s -y- váltakozás is. Mivel a feltételezett ko, ko, fjo, yo fonéma az esetek nagy részében kimutathatóan variánsa a k, k, r], y hangnak, vagy a ragozás folyamán váltakozik vele, s mivel bizonyos mértékig függ is az előző magánhangzótól (Jg. -uw ~