Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)
Tanulmányok - Vértes Edit: A szurguti osztják nyelvjárások hangjelöléséről és hangmegfeleléseiről 255
268 VÉBTES EDIT Trj., Mj., Likr. -uy), ezért — a KT.-nek TYERJOSKIN könyvében is adatolt szókincse alapján e labializált és a megfelelő labializálatlan hangok kölcsönös viszonya olyannak látszik, mint pl. a % *-v y-é. A yo variáns voltát igazolja tkp. még STEINITZ érvelése is a yo-nél, bár érvei a KT. anyagának ismeretében nem mindig helytállóak, hiszen a y : yo előfordulási helyzeteit az előző hang és a szótaghatár függvényekónt igyekszik — sikertelenül — megállapítani. „Nach o erscheint in intervokalischer Stellung Trj. Jug. y, z. B. Trj.Jug. oydt 'Landenge'295 [ 295 Ebenso Trj. Jug. hoydA-, 'laufen', tsoydt 'Schnee', Trj. Aoyds 'Freund' u. a., vgl. Karj. 96f.];im Silbenschluß aber, wo der Einfluß des Vokals auf den folgenden Konsonanten unmittelbarer ist, wird *y (gewöhnlich) labialisiert: Trj. yo, Jug. w, z. B. Trj. soyo, Jug. sow, 'Stör'296 [ 296 Ebenso Karj. 96—7 Trj. loyo 'steiles Ufer', tsoyo- 'pfeifen', Aoy0 'Schleife', aber 150 oy 'Kopf; Jug. low, t§ow-, AOW, OW. Die Labialisierung ist in Trj., z. Teil wohl auch fakultativ,. . .] — Dieselbe Verteilung finden wir gewöhnlich in Trj. nach ö, z. B. intervokalisch noyas, 'Zobel'297 [ 297 Ebenso Trj. jöydt- 'kommen', töydA 'Feder', Auyat- 'schleifen' (Karj. 109 f.)], aber im Silbenschluß nöyo 'Ast'. . ." (GOstjVok. 119). STEINITZ Trj. átírását csak az OL. adataira alapozhatta, KARJALAINEN szótárát még korrektúrázáskor sem ismerte (i. m. Vorwort, 2. jegyz.). STEINITZ átírási rendszere az OL. adatait híven tükrözi. Még az a kifogás sem emelhető csoportosítása ellen, hogy a Trj. Uoyo- 'pfeifen'-fóle igető esetén a yo csak akkor szótagzáró, ha a következő suffixum mássalhangzóval kezdődik, t. i. ez a kettősség a 296. jegyzetben említett fakultatív labializációk közé sorolható {„Aoyo ^Auyi"). A rendszerezés helyessége iránt viszont kétséget ébreszt az a körülmény, hogy a KT. átírása nem mindig azonos az OL.-ével. Az átírás helyességét, hitelességét viszont nem lehet azon az alapon eldönteni, hogy az OL.-t KARJALAINEN maga rendezte sajtó alá, a szótár pedig posthumus mű, tehát a szedés pontosságáért nem KARJALAINEN, hanem TOIVONEN felel. Mivel a Trj. nyelvjáráson kívül — mint láttuk — a Mj. sőt többnyire még a Likr. nyelvjárásban is megtalálható a y féle hangok labializációja, ezért a kérdéses szavakban e nyelvjárások adatait kell egybevetnünk ahhoz, hogy az OL. y-s vagy a KT. yo-s feljegyzése javára dönthessünk. Az egybevetés eredményekónt az említett 4 ö-t követő intervokális y-t tartalmazó szó közül csak egy (Trj. jöydt 'kommen') marad a STEINITZ feltételezte rendszert támogató példa; két esetben STEINITZ javaslata szerint yo-t kellene írni (Trj. nő/?s 'Zobel' OL. 110 ^Trj., Mj. nöuyds KT. 607a; Trj. tofdA 'Feder' OL. Ili ~ Trj. flfcffy, Mj. mpA KT. 984b)*; a 4. példa feljegyzési" módja pedig fakultatív: AÖy^íd^s AÖV>y- 'schleifen' (KT. 1058b). Ezek szerint a 4 példából három nem a STEINITZ feltételezte intervokális -oyd- ** szótagzáró -oyo megoszlást igazolja, hanem a 298. jegyzetben felsorolt kivételek számát növeli. Pontos átírásban viszont a Trj. 'oV>x 'Kopf 'uJîm', továbbá a megfelelő Mj. és Likr. adatok (21a) nem kivételek a STEINITZ alkotta szótagzáró -oyo sorozatból, hanem éppen zárt szótagban yo-t, intervokális helyzetben y-t tartalmaznak: Mj. o^x ~ y?dm", Likr. ce?g ^ üydotn (uo.) Könnyű viszont a most megvizsgált anyagból olyan példát is idézni, ahol a zárt szótagban van y ós a ragozás folyamán intervokálikussá vált helyzetben a yo'. Trj. nox 'Elentier', de nőwydf, nlWya'm' (603a). STEINITZ egy olyan szópart talált az OL.-ben, amely &y: yo fonémapárt igazolni látszott: sőyo 'engmaschig': söy 'Feli' (i. m. 119); hiszen az OL.-ben ezek írásmódja: Trj. $$%>%, vö. még C, V., Vj. 'dicht, engmaschig (Netz)' (206) ill. Trj. spx vö. még DN., V., Vj., Ni., Kaz., O. 'Feli, Haut' (110). A szótár
