Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Vértes Edit: A szurguti osztják nyelvjárások hangjelöléséről és hangmegfeleléseiről 255

266 VÉRTES EDIT Számunkra azonban nem az a fő probléma, hogy KARJALAINEN hányféleképpen jelölte a yo-t, hanem az, hogy e jeleknek, vagyis a Jg. w ~ Trj., Mj., Likr. yo-nek mi felel meg TYERJosKiNnál. A megfelelés szóközépen és szóvégen is B és x, a kettő között az az alapvető különbség, hogy a -B-, -B többnyire a SrEiNiTz-féle yo-nek felel meg, a -x-, pedig, mint már láttuk (258—9) a STEINiTZ-féle y is lehet, ill. -x a Jg.-ban -w és -y betűnek is megfelelhet. A -B-, -B megfeleléseiben KARJALAiNENnél aszerint lehet két csoportot megkülönböztetni, hogy a Likr. adat y-t, vagy yo-t tartalmaz-e. Azokat az adatokat, melyeket csak Jg. (3 példa), vagy Jg. és Trj. (5 eset), vagy Jg., Trj. és Mj. adatokkal tudjuk egybevetni, ebből a csoportomítá'ból ki kell hagynunk. Több mint 15 példa a következő típushoz tartozik: äß (49, 96) ~ Jg. qw\ 'Mädchen; Tochter' (160), Trj. 'àuyi, Mj. $Wy€r,

Likr. âvyi\ VK. ôyi' Vart. ^yi' (16b); eltérések egyes esetekben a Likr. adat átírá ában vannak (.^y. AJ -gy. 5i4a? .

y

603b). A szóvégi, hasonló típusú példák száma csaknem 10: Käß (60, 140) ~ Jg. le vf 'Stein; Ola perle' (715), Trj. Mux,

pl. MuVdt, Mj. Jcä"%, Likr. kqu%, VK. Jci%, Vart. $i% (385b). A Likr. adatokban szó végen is olykor o jelöli ä spiráns eíőtt a labiahzációt (823b, 1043b). Az adatok másik csoportjában — 7 szóközépi ós 3 szóvégi példában — a Likr. nyelvjárási adat nem y0

-t, hanem

y-t tartalmaz: ?BM (58, 97 stb.) ~ Jg. nèw\ 'weiss; klar, blank' (1316), Trj. neuyi\ Mj. nèiiyi", de Likr. nàyï", VK. nayiyc, Vart. nàyi (563a); szóvégen: TGB (149) ~'Jg. t vf 'See' (2649), Trj. t)y, pl. fopf (iö¥%), Mj. tgu%, és VK., Vart., Likr. tox (971a). Az utóbbi Trj. adat egyúttal a y ~ yo fakultatív jellegére is példa (vö. STEINITZ, i. m. 119 1. 298. jegyz., ehhez PD. 334, KT. 135a). A fakultatívvá t el; ő orbari névmá ok és adverbiumok illusztrálják: M' E(3) (127, 100) ~ Jg. mdo 9, mdoww(do) (1215, 2195, 1773, 1228), mùw(w}J 'was' (1300, 1191, 2297), Trj. mddy(d), mg'u (496a); —M BaT (101, 121 stb.) ~Trj. maaya'f, m^gya'f 'weshalb, warum' (496a).11 Van TYERJOSKIN könyvében 4—5 olyan szó, melynek írásmódja is utal a fent már jelzett problémára, hogy a B és a x ugyanazt a hangot, yo-t jelentheti. Az igekötői és adverbiumi szerepű Tex (85) ~T9B9 (95) talán még nem egészen meggyőző, hiszen itt a szóvégi d hiánya és megléte is okozhatja a különbséget, s pontos átírásból csak a hosszabb alak megfelelőit tudjuk idézni: Jg. tcwwd (2570), Trj. toy>y3 'dorthin (dahin); weg' (975b). Epélda meggyőző erejét csökkenti az a körülmény is, hogy csak yo-s átirata van. Sem CASTRÉN hosszabb lativu i alakja, togonam, sem a rokon alakú, s hasonló végződésű Trj. fa?3, f0drta'me 'dahin' (977a) határozó -y-s feljegyzési módja nem igazolhatja elég hitelt érdemlően, hogy a TYERJOSKIN feljegyezte két alak ugyanannak a szónak a képe, különböző helyesírással. A TaB3M '3y6aMH yxBaTHJiacb' (119) TaxMH 'cxBaTHJiH.. . 3y6aMH' (129) igealakoknak a Jg. és Trj. megfelelői is y : yo kettősségről vallanak: Jg. tàwmdm, tàwîmldm, tàymà '(an)beissen' (2580), Trj. Myyêm-W3, fa yme'm', fauydm xdm", tàymà '(auf)beissen (Nüsse)' (978a), ezt azonban lehetne mássalhangzó váltakozásnak minősíteni. Van olyan példa is, ahol TYERJOSKIN ós KARJALAINEN Trj. feljegyzése arra vall, hogy a y0 ~ y ejtése fakultatív: eBnima (91) ~exnn (108, 123) ~Trj. 11 A

HKOB (141) név KARJALAINEN feljegyzésében Trj. iâ-Usp' (146b) itt nyilván nem B ~ p' megfeleléséről van szó, hanem hanghelyettesítésről ill. a név több hangalakban törtónt átvételéről.