Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)
Tanulmányok - Vértes Edit: A szurguti osztják nyelvjárások hangjelöléséről és hangmegfeleléseiről 255
262 VÉRTES EDIT könnyen keletkezhetett: (eiw'ax) (109, 110) ~Jg. cntsdf 'Kiefer'(2815), Trj. 'pnjßg, VK., Vart. o'nc/sdx, Likr. onßdx, Mj-cmjéí?^ [sic!] (55a). Minthogy az -nc.s- hangkapcsolat elég gyakori — az ábécéskönyv mintegy ezernyi különböző szava közül is több, mint tízben található meg — innen más szóközépi helyzetbe is átkerülhetett; pl. aH9X (35) ~ Jg. ánayr 'Gefäss, Teller' (77), Trj. e(ina% 'Trog, Mulde; Napf, Vart. änd%, Likr., Mj. and% (51b). Ha egy hang szóközépen előfordul, akkor az osztjákban lehetséges szóvégi előfordulá a is. A szóvégi -n helyett KARJALAINEN egyes szavakban vagy valamennyi Szurg. nyelvjárásban n-et ír (VK. päxn e , Vart. pà"/, Likr., Mj. pà/, Trj. p'àrf 'Moosbeere' 705a; Trj. muy%n' 'Fluss' 148b; Trj. kdyd/ 'Knopf' 395b), vagy csak a Szurg. nyelvjárások egy részében, de a Mj.-ben nem (VK. aydi', Vart., Likr. äydri, Mj. Wdri, Trj. .*< Yd ir 'Unterkiefer' 33a; VK. iiä'n', Likr. %ài', Mj. uàn% Trj. ^ay^'kurz' 225bj. Az egybevetett anyagban egy n-es szókezdet fordul elő: VK. nef %ta\ Vart. noe^gudL, Likr. n&Qxhy3' (nä>k%e), Mj. nö(-)ljtä^3, Trj. vdk{'ä^3 'picken, mit dem Schnabel hacken (ein Vogel in einen Baum, Zapfen, Fisch, Fleisch)' (575a). E szó különben is kifejező jellegű, ezért a szokásostól elütő hangalakú is lehetne. A K, rç, x, H és B betűk hangértékének, ill. különböző átírásának egybevetését célszerű együtt végezni, mert az ezekhez kapcsolódó problémák eléggé összefüggnek egymással. A K és rç betűk alkalmazá a TYERJosKiNnál, PAASONENnél és KARJALAiNENnél is, a x, íj és B-nek megfelelő betűk használata pedig PAASONEN és KARJALAINEN rendszerében a hangrendtől függ. STEINITZ a [k] különböző realizációinak tartja a K, K. betűk által jelölt hangokat (i. m. 7). 0 viszont a k és r/ hangokon kívül ko, r}o fonémákat is számontart a Szurg. nyelvjárások közül a Trj.-ban (uo.), sőt a Trj., Likr. és a Mj. nyelvjárásban még yo-t (*v Jg. w) is (i. m. 111). Vegyük először sorra a K, rç, x és íj betűjelek megfelelőinek azt a csoportját, amely valamennyi Szurg. nyelvjárásban labializálatlan k, k, rj, y féle hanggal van jelölve. A TYERjosKiNnál K betűvel jelölt hangot PAASONEN és KARJALAINEN mindig csak magashangú szavakban írja (k, kJ, a rç-nak megfelelő k, |-t pedig csak mély hangrendű szavakban. Kivételek akadnak, de többnyire érthetők az eltérések. Moszkva nevét pl. TYERJOSKIN nem törődve a hangrenddel az orosz helyesírásnak megfelelően írja: MocKBa (150), KARJALAINEN pedig mélyhangúnak, méghozzá mysKoii alakúnak jegyezte fel (545a). — A Jg. Ijkkdm 'Kohle' (1056) KARJALAINEN feljegyzése szerint is palatális: Trj., Mj. laïc'dm, Vart., Likr. laícdm" (vö. még VK. llpm' — ahol a -£- hangtanilag nem szabályos megfelelés, de a Vj. adat is lëtdm' 470a), TYERjosKiNnál viszont jiaKSM (59) található; az a azonban nála magas és mély hangot egyaránt jelölhet. (Van 11 Ka- kezdetű szó az ábécéskönyvben, melyek közül 9 PAASONEN és KARJALAINEN feljegyzésében ka-, kg,- kezdetű, vagyis magas hangrendű; TYERJOSKiNnál 5 szó található Kaszókezdettel, ezek közül hármat jegyeztek fel a finnek is, ka-, kra- szókezdettel, azaz mély hangrendűnek.) Az 9ÍÍKa (106, 132) *C Trj. 'd vtfa* 'zusammen' (IIb), mindkét szerzőnél — a K. <V f alapján is — mélyhangú; a PAASONEN feljegyezte Jg. dfèkkd (136) viszont magas hangrendű, &-val. A K. Jg. és Mj. megfelelőiben észlelhető további eltérések viszont valószínűleg sajtóhibából erednek a PD.-ben, ill. a KT.-ben: Jg. m%it\k 'Seife' (1276, KARJALAiNENnól -ß-val 501b) ~MOHTbiK, (56); Jg. pzitik 'Schneehuhn' (1900)»