Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Vértes Edit: A szurguti osztják nyelvjárások hangjelöléséről és hangmegfeleléseiről 255

A SZTTRGTTTI OSZTJÁK NYELVJÁRÁSOK HANGJELÖLÉSÉRŐL ÉS HANGMEGFELELÉSEIRŐL 263 Mj. paijgk 'Rebhuhn' (660b), de vö. Vart., Likr. p^itVU, Trj. p'âifÇU ~ noHTbirç (56). Viszont talán TYEEjosKiNnál sajtóhiba a -K a TiopaK 'cocyjibKa' (66) szóban, vö. Jg. âùràk (981), Trj. tiircCU 'Eiszapfen' (917a). Ha a PAASONEN és a KAEJALAINEN feljegyezte adatok hangrendje más, akkor a szóvégi h —• h különbsége indokolt: coneK (90) ~ Jg. sàpèk 'Stiefel' (2231), de Trj. sâp'iiï (864b) — BÖKK9FJ (124, 139 stb.) ~ Trj. uaó'krtf 'stark', VK. uô'kdrf, Likr. uô'k'^r]' stb., Mj. uó'kyr) (212a); mélyhangrendűen Jg. wokkrj (2968, vö. 272), továbbá M JI'KH (104), MVJI'XM (116, 137, 138) ~ Trj. mv) ?B "'Rätsel' (560b), Jg. (inst.) mk^'kèmàt (1280), (de itt még egy eltérés van: az A jésítetlensége és a többi feljegyzés palataiizáítsága között). Mielőtt arra a problémára térnénk át, amelyre a TYEBJOSKiisrnál található kétféle alak utal (M JI'KH ~ M JI'XH), előbb célszerűnek látszik azt a kérdést is érinteni, hogy a K, K, olykor zöngés benyomást is tett a finn kutatókra: neq'Kahbi (abl. 131) ~ Jg. pètskàn 'Gewehr' (1729), de Trj. pce\sra

x

n"

(759a); n9TKa>r

Ji'a (74) ~Trj.

pc

dfrayAdt<$3

'eilen, sich beeilen' (765a); KaTK9H (88) «J Jg. kàtydn 'zwei' (673), Trj. kamrán' (455a); MaK9Ji'Tbi (108) ~ Jg. màyÎLyl 'rings (um)' (1141), Trj. mryllfi rum' (512b). A K és K;, mint már eddig is láttuk, szókezdő, szóközépi és szóvégi helyzetben egyaránt előfordulhat. A PAASONENnél és KARJALAiNENnél a szó hangrendjétől íüggő további mássalhangzó párok: % ~ y, % ~ 7 (TYERJOSKIN X, STEINITZ y), 7) ~$ (TYEEJOSKIN ÍJ, STEINITZ rj) csak szóközépi és szóvégi helyzetben fordulnak elő (y, x inkább csak szóvégen, y, y — különösen KARJALAINEN feljegyzéseiben — inkább szóközépen). E róshangokat tipológiailag különböző nagy ágú betűtípusokkal is írták, sőt PAASONEN az esetek egy részében csak a következő magánhangzó hangszínének velárisabb árnyalatával jelölte, hogy a hanghiányt réshang tölti ki. A TaxKH (abl. 121, 128) — Jg. ta fi 'Stelle, Platz' (2349), Trj. fê?i VK. tvfï, Vart. ta y£, Likr. $£y£, Mj. tàyï 'Ort, Stelle' (976b), vagy magas hangrendű példát "említve: a'KÖpa.vTa f60) <-v Jg. kôrrdyhm 'fallen' (703), Trj. Jcóhyfg?3, VK., Vart. lcördytä\ Likr., Mj. kordytáy3f 'umfallen, niederstürzen; hinfallen' (431a) típushoz hasonló megfelelést a TYERJOSKIN használta x betűre vonatkozólag csaknem 40 szónál találunk. Kb. 20 azoknak az eseteknek a száma, ahol a Jg., a, Trj. és a Mj. réshang kevésbé erősen artikulált: ëv9M (67) ~Jg. ám 'Sandheide' (231), Trj. jfám' 'Heide', VK., Vart. iäfm\ Likr. iœydm', Mj. iä'óm' (148b), ill. ji'axgpT (140) ~ Jg. L,à3rt 'schwer; mühsam' (2401), Trj. AQhrf, VK. {aydr'f, Vart. myw'f, Likr. Mydr'f, Mj. #Jarrf (1056a). Az idézett kétféle megfelelési sor annyira nem válik el élesen egymástól, hogy a kérdő névmást, K9HXH (131,151) mindkét finn kutató kétféle módon jegyezte fel: Jg. kmàS, koïà'S és koïàyi 'wer?' (477), ill. Trj. foiaí^, Uoàyï, koicCY x (280b). Néhány esetben

TYERJOSKIN xbetűjénekmegfelelőenKARjALAi-NENnél a félig zöngés r található. Mint már említettük, a szóvég KARJALAiNENnél többnyire zöngétlen, s PAASONENnél is elzöngótlenedő, mint ahogy az -n- illusztrálására közölt példákon látható (262). Az osztják nyelvjárásokban közismert a % -~ y váltakozása egy-egy szó különböző alakiaiban. így teljesen felesleges illusztrálni, hogy egyes nyelvjárásokban a példák egy részében %-t, a másik részében y-t lehet találni.8 Azt 8 A

többes 3. sz. személyes névmást TYERJOSKIN Ji'ax (35, 64 stb.) alakúnak jegyezte fel; KARJALAINEN Trj. adata: Asy (984a), a KARjALAiNEsrnél ritka szóvégi -y-vel. 4*