Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Vértes Edit: A szurguti osztják nyelvjárások hangjelöléséről és hangmegfeleléseiről 255

A SZUEGtTTI OSZTJÁK NYELVJÁRÁSOK HANGJELÖLÉSÉBŐL ÉS HANGMEGFELELÉSEIRŐL 261 Ji'oJi'bTfl (69) ~ Jg. L'oí.'Ldm (971), VK. icûït'a"', Trj. Á& Át(rf3, de palatalizálatlan szókezdettel Likr. êàê't'ay3, Mj. Mj-fäfa 'stehen' (1120a). Egy esetben TYERJOSKLTST A-et írt (s nem yz'-et) — s ez, ill. az ennek megfelelő Jg. I, írj., Mj., Likr.,VK., Vart. I nem palatalizálható, a JISK 'flopora' 9 betűje (1. 275) viszont talán arra vall, hogy TYERJOSKTN felfogása szerint az A is palatalizálható — KARJAIAINEN adata pedig palatalizáltságra utal: jieKap[x3] (151) ~ Trj. tëkdr' 'Arzt' (1115a). A Jg. thlds 'Mond; Monat' (2544) -l-]e sajtóhiba lehet -l- helyett,vö. Trj. fiAds (998b), TYERJOSKIN feljegyzésében TbiJi'ac (91, 103 stb.)7. Ugyancsak feljegyzési vagy sajtóhibát láthatunk a szókezdő Z-féle hangban a következő két esetben: „Vart. lœyds (?) . . .kamerád' " (1056b) esetében a többi nyelvjárási adat szókezdete alapján L- lenne várható (és nyilván erre vonatkozik a kérdőjel a szótárban). Hasonló meggondolás alapján a Mj. linti" 'Schneeammer' (485a) esetében viszont l lenne a problémamentes szókezdet, hiszen l szókezdet egyik Szurg. nyelvjárásban sem fordul elő az egybevetett anyagban. Az l hangok palatalizáltságát illetően is lehet egy-két esetben sajtóhibára gondolni. TYERjosKiNnál : rçeji' caxHT 'oTKyAa' (121), de PAASONEN Jg. JCÖL' 'woher' (484), Trj. UÓÁ (368a). A Jg. %,' 'dick' (806) esetében viszont PAASONEN Ko., valamint KARJALAINEN megfelelő adatai (461b) és a TYERJosKiNnál feljegyzett K' JI' (107, 109) alak egyaránt arra vall, hogy a Jg. adat palatalizáltsága alapul téves feljegyzésen. A TYERjosKoraál Á-lel jelölt szókezdő hangnak a VK. nyelvjárási megfelelése sajátságos. Az esetek kisebb részében — a Vj.-yal egyezően — l- található, on'f 'Gans' (1077a), Wx 'Pferd' (1043b), laydlt&t 'warten' fl048a), te% 'Schwanz' (1052b), löyvs 'Kamerad' (1056b), \ßr\U] 'Eichhorn' (1067a), li't 'Atem' (1105a); a példák nagyobbik részében azonban — ugyancsak a Vj.hoz hasonlóan — {- a szókezdet: io\ 'Finger' (1039a), iai&rtf 'Axt' (1042b), iäydr'f 'schwer' (1056a), iïyvl 'Zirbelkiefer' (1059b), iô rfidf [ ! VE.] 'Maus' (1068a), ivnia'$a"£ 'lieben' '(1069a), ivrja'fa'f 'hineingehen' (1069b), \änrt 'Gerste' (1076b), "' %uw' 'Paddelruder' (1078b), iaudf 'Woche' (1082a), foV 'See' (1085a), iärd% 'Kaulbarsch' (1087b), iltä'f"'essen' (1099a) ,iäud'tä"tc 'ernähren' (llOOaf, %è'M 'kaufen' (1101b), iul 'Mund' (1102b), iol 'Klafter"' (1104a). A felsorolt példákból látható, hogy a fgr. *l- és *s-, *s- a Vj. és a VK. nyelvjárásban egyformán, a többi keleti nyelvjárástól eltérően folytatódott. E példák alapján nyilvánvaló, hogy a tankönyvet nem a VK. nyelvjárásban írta TYERJOSKTN. CASTRÉN, PAASONEN, KARJALAINEN és TYERJOSKIN írásmódja, valamint STEINITZ átírása szerint is, az / és az l (L, A stb.) két különböző fonéma a Szurg. nyelvjárásokban éppen úgy, mint a V.-ban (NyK. LX, 249). KARJALAINEN a fakultatív variánsként feljegyzett n, n hangokon kívül (pl. Trj. nllc, n- 'ans Ufer' 569a), valamennyi Szurg. nyelvjárásban — szókezdő, szóközépi és szóvégi helyzetben egyaránt — feljegyzett alveoláris ri-et is (n). PAASONEN és TYERJOSKIZST feljegyzései alapján azonban nem kell az n : n fonémapár létezésével számolnunk. Az n variáns az -ncos- hangkapcsolatban a -ts- hasonlító hatására 7 PAASÖNEN

az l hangok szóközépi jelölésében nem teljesen következetes. Intervokalikusan többnyire l-et használ (-1-, -/-, -K-J (vö. 1508, 44, 72 stb.), mássalhangzó utáni, vagy előtti helyzetben L-et (152* 203 stb.), de ettől eltérő jelölés is van, pl. állp, ill. -àLLd- betűcsoport (132, 2493), továbbá -smh- csoport (831). 4 Nyelvtudományi Közlemények LX1L