Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Vértes Edit: A szurguti osztják nyelvjárások hangjelöléséről és hangmegfeleléseiről 255

260 VÉRTES EDIT A táblázatokban közölt megfelelések az m, n, r, s, t betűjegyek alkalmazása, valamint PAASONEisrnél a szókezdő mássalhangzók jelölése tekintetében kivétel nélküliek.4 A szóközépi mássalhangzók rövid, félhosszú és hosszú időtartamát — olykor fakultatívnak minősítve — PAASONEN és KARJALATNEÜST jelölte, TYERJOSKIN viszont nem jelöli.5

Valószínűleg az anyag elégtelen volta miatt nincs minden nyelvjárásból minden mássalhangzónál minden hosszúsági fokra adatunk. KARJALAINEN jelölése szerint mássalhangzók előtti helyzetben m, r, n, n rendszerint zöngétlenné válik. KARJALAINEN több esetben, elsősorban a Trj. nyelvjárásban nem jelöli a többnyire elzöngétlenedő mássalhangzó elzöngétlenedését, ha utána szonantikus mássalhangzó következik. A két finn kutató lejegyzéseiben a hármas mássalhangzótorlódás középső elemeként jelentkező explozívak kieshetnek az előttük álló mássalhangzó azonban zöngétlenedik.6

TYERJOSKIN

viszont jelöli ezeket az elhagyható hangokat is. Néhány esetben a rendelkezésünkre álló anyagban valószínűleg sajtóhiba okozhatja az eltéréseket: k helyett nyilván k várható a Vart. köydff 'Spiessente' (393a), vagy Trj. nb\pe

i'

ford. nélkül ['felfelé'] (567a) esetében; hasonlóképpen p a p' helyett VK. p'ovfk 'Zahn' (689b) szóban, -/- a -thelyett a Mj. t'utköre'k 'Huhn' (923b) írásában, ül. -f a Trj. 'd{ 'ein, einer' (7b) szó végződósében. Megjegyzendő, hogy egy alkalommal a várható \s- helyett ifi- egy Mj. szó kezdőhangja, mégpedig tsiuydr' 'Hase' (980a) esetében. Mivel a szó kezdőhangjának nyelv járásközi megfelelései nem teljesen világosak (erre utal, hogy e szó a szótárban két kezdőbetű alatt fordul elő, í-nél a Vj., VK., Vart., Likr. és az idézett Mj. adat, az E., a D. és a Trj. megfelelők a $, s kezdőbetűnél, vö. 928b), itt nem kell feltétlenül sajtóhibával számolnunk. A szóvégi <,s-től egy esetben van egy kis eltérés: a Vart. àc$ 'Schaf (97a) esetében. Szókezdő t'esetében egyetlen kivétel akadt a vizsgált anyagban: t- helyett •s- van a VK. sut'kőfdk : ^ui s. 'Hahn', ni'r) s. 'Henne' (923b) szóban, noha a szótár e részében (895—925) a VK. szókezdetek í'-sek. Két esetben TYERJOSKIN nem jelöli a palatalizáltságot, noha PAASONEN és KAKJALAINEN jelölték azt a Szurg. nyelvjárások egy részében: Ji'oHbTb (107, 113 stb.) ~Jg. L'önk (973), Mj. /àraYTrj. Âàni, A tint' 'Schnee' (1117b), itt, 4 Nem számíthatók a fentiektől eltérő átírási eseteknek a következők:

(TYERJ. 36) TbixaJi' 'Ke^p' ~ (PD. 2464) Jg. LoydL, vö. Ko. t§x§t 'ketripuu, KeApt | pinus cembra" vagy (TYBRJ. 44) coji'an 'HOKHH ~ (PD. 2249) Jg'sattdp 'Scheide', (KT. 885b) Trj. sâ&p, 'Messerscheide', VK., Vart. säßw', Likr. satêp', Mj. sâtêp 'Scheide'. Ha a szókezdő T, ill. szóközépi JI' — az ábécéskönyvben sajtóhiba íi'-, ül. -T- helyett, akkor problémamentesen felelnek meg az ábécéskönyvben található szavak a PAASONEN és KAKJALAINEN által feljegyzetteknek; ha pedig nincs sajtóhiba TYERjosKiNnál, akkor a szókezdő T-talán déli—keleti nyelvjárási alak keveredéséből adódhatott (bár ilyen nyelvjárásról eddig nem volt tudomásunk) az -JI'- viszont esetleg TYERJOSKIN középobi nyelvjárásából egy í-nek tévesen „keletiesített" változata (*-t- és *l- összetévesztése alapján). Hasonló bizonytalanság a T—JI' írásával kapcsolatosan még egy esetben tapasztalható: MäßJi'ax (42), ill. MäßTax (135) 'neÖaK' a régebbi feljegyzések csak ez utóbbi adatot igazolják Jg. màwtdy '? eine Fischart' (1196), Trj. fnaUypx, Mj., Likr. maúypx, Vart. móytdlc, VK. mö'ytdx (516a). 5 A mássalhangzók kvantitásáról STEiNiTznek egy ez idő szerint kéziratban levő dolgozata szól részletesen. 6 Erről más alkalommal részletesebben „Nyelvtani adalékok a keleti chanti (osztják) nyelvjárásokhoz" c. cikkem folytatásában.