Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)
Tanulmányok - Vértes Edit: A szurguti osztják nyelvjárások hangjelöléséről és hangmegfeleléseiről 255
256 VÉRTES EDIT CASTEÉN, PAASONEN és KAEJALAINEN feljegyzéseit, valamint STEINITZ egyszerűsített átírását a TYEEJOSKIN alkalmazta jelöléshez fogjuk a következőkben hasonlítani. TYEEJOSKIN ábécés könyvében ugyanis 650-nél több olyan szó található, melyet KAEJALAINEN vagy PAASONEN több Szurg. nyelvjárásból is feljegyzett. A Szurg. nyelvjárás hangjainak jelölésére TYEEJOSKIN a következő betűket alkalmazza: a, ä, 6, B, r, jx, e, ë, m, 3, H, H, K, K;, JI, JI', M, H, y, o, e, ö, n, p, c, T, y, y, $, x, II, q, M', LU, UI, t., S, b, 3, K», H, 9. Ez az ábécé szinte teljesen azonos a V. nyelvjárás ábécéjével, mindössze az ott megtalálható ë és 9 betű hiányzik itt (vö. NyK. LXI, 247). A hasonlóság a V. és a Szurg. elemi iskolákban bevezetni kívánt ábécé között természetesen nemcsak a betűk alakjára szorítkozik, hanem hangértó- | kére is. A V. írásrendszerhez hasonlóan (vö. NyK. LXI, 248) a ií TYEEJOSKIN Szurg. rendszerében sem írható bármilyen magánhangzó előtt; H után nem fordulhat élő a, o, y, 3, mert a kapcsolatokat H, ë, K>, e hangkapcsolatot jelölő betűk helyettesítik. Ennek a megfigyelésnek látszólag egy szó írásképe mond ellent: MaijKaMHH 'nrpan' (79), de ez talán téves írásmód, vö. HHTxaJi' 'MrpaeT' (101), AHTxyB 'Mbi HrpanH' (105,108), s a szó további H szókezdettel lejegyzett származékaival a 95, 96, 97, 98 ós 108. lapon. További hasonlóság a V. és a Szurg. írásrendszer között, hogy mindkettőben több olyan betű van, amely csakis orosz szavakban fordul elő. A Szurg. ábécés könyvben ilyen a 6, r, /i, >K, 3, (}), II, q, m, L. Ugyanezek, mint láttuk (NyK. LXI, 248), a V. könyvben is csak orosz szavakban találhatók. A V.-ban még az m is csak orosz szavakban fordul elő, a Szurg. tankönyvben, azonban nem napjainkban átvett jövevényszóban is megtalálható: or. qaK > osztj.Szurg. man (105, eszót már KAEJALAINEN is feljegyezte: Trj. êàf 'Tee' 896a, vö. még DN., Kr., Vj., Ni., Kaz., O.), továbbá or. KomKa >osztj-Szurg. KeuiKa (71), PAASONEN feljegyzésében Jg. kèskà (708, vö. KAEJALAINEN-nél Ni., Kaz., O., KT. 440b), s nem orosz jövevényszóban is: HSBH Tyumn HKM '6ejio6opoAi>iH CTapHK' (108). Van egy olyan q is, melyet jövevényszóban is feljegyzett már PAASONEN: orosz, ill. osztjSzurg. noqTa (85), Jg. pöMa 'Post' (1880). A munka menete és a vizsgálódás módszere ugyanaz, mint amelyet az: eddigi V. feljegyzések egybevetésekor alkalmaztunk (NyK. LXI, 247—265). Az anyag nagy terjedelme miatt a Szurg. feljegyzések egybevetésekor csak a nem tipikus esetek közlésére szorítkozunk; a szóanyag elég nagy része ugyanis azonos a V. ábécés könyvével. Mássalhangzók A mássalhangzók jelölésének módjait táblázatban foglalhatjuk össze. TYEEJOSKIN — éppen úgy, mint STEINITZ ós régebben CASTEÉN — ugyanazokat a betűket alkalmazza szókezdő, szóközépi és szóvégi helyzetben3 ; PAASONEN és KAEJALAINEN jelölésében azonban a szóközépi és szóvégi jelölések bizonyos fokig bonyolultabbak, mint a szókezdő hangok jelei. Már a V. átírás tanul.-3 CASTKÉN helyenként szóközépen a w-t M-val is, a j-t mássalhangzó előtti i-veí jelöli.
