Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Vértes Edit: A szurguti osztják nyelvjárások hangjelöléséről és hangmegfeleléseiről 255

A SZURGira OSZTJÁK NYELVJÁRÁSOK HANGJELÖLÉSÉRŐL ÉS HANGMEGFELELÉSEIRŐL 257 mányozásakor is láttuk, hogy csak a szókezdő jeleket lehetne TYERJOSKIN ós STEINITZ jelölésmódjából a finn iskola túlzottan pontos jelölésrendszerére átírni a szóközépi és szóvégi jeleket már nem. A Szurg. feljegyzések esetében is ugyanez a helyzet, ezért TYERJOSKIN, STEINITZ és CASTRÉN mássalhangzói­nak egybevetésekor külön-külön táblázatban közöljük a szókezdő, a szóközépi és a szóvégi mássalhangzók gyakran elég bonyolult jelölésmódjait; STEINITZ és CASTRÉN hangjeleit azonban csak egyszer adjuk meg. A palatizáltságot TYERJOSKIN jelölésében a rövidség kedvéért csak b-vel jelöljük (ji'b, Pb, Tb), de szükséges hangsúlyozni, hogy szókezdő és szóközépi helyzetben a mással­hangzót követő e, ë, K> vagy H, sőt olykor az H is (vö. 274), b nélkül utal a palatalizációra. Szókezdő mássalhangzók is S5 PS H % si M K M E-i 02 Jg. © GO •< M fit KARJALAINEN O 1-5 à H t* S5 PS H % si M K M E-i 02 Jg. © GO •< M fit Trj. VK. Vart. Likr. Mj. B w W w­uy,­u-U-11-¥r ; H i i l­i­i­i­%­i-K k k k-Tc-K-k-K­% H k k k-1-ê-0-1-h i JI l l l­l­l­h h h •h' î A L­A-h [i-] L­Û­A-ji'b i A' È~ A-i- (h)* — (z'-)* A'-, A-' M m m m­m­m­m­m­m-H < n n n- j n- (-g,-) n­n­n- • n-, n- . ) ' 1 n­n­n­n­n­­) Hb h ri ri -ri -ri -ri -ri -ri -ri P P v- : pr ­P­P­P-p- : p r r r­v­r­r­r­r­c s s 8-s­s­s­s­s-T t t t­t­t­t­t­t-, t-, Í­Tb t t' !" {­i­i­t­i­q' c, t] ts ts­té­ts­j fë­$• ts­* Ezeket a szókezdeteket csak a KT. alapján és nem az ábécés könyv szókészleté­vel való összehasonlítás útján jegyeztük fel.

Next

/
Thumbnails
Contents