Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Vértes Edit: A szurguti osztják nyelvjárások hangjelöléséről és hangmegfeleléseiről 255

A szúrguti osztják nyelvjárások hangjelöléséről és hangmegfeleléseiről A keleti osztják nyelvjárások közül legelőször a szurguti nyelvjárásból jelent meg igen csekély nyelvtani és szókészleti anyag CASTRÉN feljegyzésében (Versuch einer ostjakischen Sprachlehre nebst kurzem Wörterverzeichniss. 18491,

18582

). Noha CASTRÉN hangjelölése rendkívül elnagyolt, ennek ellenére sem tudta Szurg. adatait (az ő jelölésében S.) egységesen átírni, mivel a felső-és alsószurguti adatok (a továbbiakban FSzurg., ill. ASzurg., CASTRÉN jelölése szerint OS., US.) gyakran olyan eltérő hangalakúak, hogy még CASTRÉN is szükségesnek látta ezen nyelvjárásilag különböző adatokat külön-külön megadni. A Szurg. nyelvjárásokra vonatkozó ismereteinket CASTRÉN említett műve óta csak szótárak címszavai, ill. példamondatai gazdagították. A legtöbb példamondat a Trj. nyelvjárásból áll rendelkezésünkre KARJALAINEN— TOIVONEN szótárában, ezen kívül még a Jg. nyelvjárásról szerezhetünk közelebbi ismereteket PAASONEN—DONNER szótára alapján. A szókészletre vonatkozóan azonban még több Szurg. nyelvjárásból van szépszámú adat KARJALAINEN szótárában, ahol rendszerint a szavak likriszovszkojei (Likr.), malijjugáni (Mj.), vartovszkojei (Vart.) és verhnyekalimszki (VK.) alakjai, sőt helyenként még a Pym-melléki alakok is megtalálhatók. Szövegkiadvány azonban eddig egyik Szurg. nyelvjárásból sem jelent meg. Az első lépést ezen a téren is — a vachi nyelvjáráshoz hasonlóan — ÏYERjosKiNnak egy, azymie,nrH3 kiadásában megjelent elemi iskolai tankönyve jelenti.1 A hangjelölésre vonatkozó ismereteinket, mint a fentiekből látható, rendkívül különböző értékű forrásokból meríthetjük: CASTRÉN pontosságra nem törekvő, PAASONEN és KARJALAINEN túlságosan pontos, valamint TYERJÖSKIN gyakorlati célú átírásából. STEiNiTznek viszont olyan kevés a Szurg. feljegyzése, hogy ezeket még PAASONEN és KARJALAINEN átírásának egyszerűsítésekor sem vette figyelembe.2

Minthogy az eddigi feljegyzések a nagy kiterjedésű Szurg. nyelvjárásterület különböző vidékeiről származnak, már eleve nagyobb nyelvi eltérések várhatók, ennek ellenére hasznosnak látszik a különböző — s meglehetősen számottevő eltéréseket mutató — Szurg. feljegyzések egybevetése. Ez annál inkább tanulságosnak ígérkezik, mert az irodalomban többnyire csak a Trj. és a Jg. adatok szoktak szerepelni. A leggazdagabb — bár pusztán gyakorlati célú — anyag TYERJÖSKIN tankönyvében található, s ezért XH. H. TepëiuKun: EyKBapb. rçatrox HanaJibHbiH iiiKOJia noÄroTOBHTeJibHbiö KJiacc naiaH (CypryT rçaHTax KÖJI'). Leningrád 1959. 152. 1. 2 Geschichte des Ostjakischen Vokalismus (a továbbiakban GOstjVok.) 8, 29, vö. NyK. LXI, 250.